Alapíthattok egyesületet és alapítványt. Alapíthattok pártot vagy civil társaságot is. Ha tízen vagy annál többen vannak az alapítók, akkor a céljaik és az igényeik döntik el azt, hogy milyen szervezetet érdemes alapítani. Legalább tíz főre van szükség az egyesület megalapításához.

Az egyesület és az alapítvány különbségeiről bővebben lásd az Alapvetés című részt.

Alapíthattok alapítványt és civil társaságot.

Alapíthattok civil társaságot. (Lásd a civil társaságról szóló részt az alapvetésben) Alapítványt is alapíthattok (ha hárman vagytok), méghozzá kétféleképpen:

Ha csak az egyikőtök lenne az alapító, akkor a kuratórium (a kezelő szervezet) lehet háromtagú is, de az egyszemélyes alapító nem gyakorolhat meghatározó befolyást az alapítvány vagyonának felhasználására. Nincs akadálya annak sem, hogy kéttagú legyen a kezelő szervezet, ám nem szerencsés, mert ha a két személy véleménye eltérő, akkor döntésképtelenné válik a kezelő szervezet.

Három személynek érdemesebb úgy alapítványt alapítani, hogy két személy az alapító és egy pedig a kezelő szerv funkcióit tölti be (egyebek mellett képviseli az alapítványt).

Az ember születésétől fogva alanya lehet jogoknak és kötelezettségeknek. Ez azt jelenti, hogy megszületésünktől lehet tulajdonunk, perelhetünk vagy perelhetnek minket és köthetünk különböző szerződéseket. Beléphetünk továbbá bármilyen szervezetbe is, hiszen a tagság is jogok és kötelezettségek összessége. Amíg azonban nem éri el valaki a 18 éves kort (vagy gyámság alatt áll), addig ezeket a jogi aktusokat egymaga nem teheti meg, ezért képviselője van. A 18 éven aluli (gyámság alatt nem álló) gyerekeknek, fiataloknak törvényes képviselője van (aki leggyakrabban a szülő, bizonyos esetekben nagyszülő vagy az állami gondozottak esetében az intézmény vezetője), a gondokság alatt állóknak pedig a bíróság által kirendelt gondnokuk.

A 18 éven aluliak esetében képviselőjük helyettük nyilatkozik (minél idősebb a képviselt gyermek, annál inkább vele megbeszélve nyilatkozik a törvényes képviselő), bizonyos esetekben pedig (14 és 18 éves kor között) a képviselő legalább utólagos hozzájárulása vagy beleegyezése szükséges, különben a nyilatkozat érvénytelen (semmis).

Tehát a gyermek lehet az alapítvány alapítója, kezelő szervének tagja, elnöke (képviselője), illetve lehet az egyesület tagja vagy annak képviselője is (csak ha képviselő lesz, meg kell neveznie azt a személyt, aki az ő törvényes képviselője).

Pl. Ha egy 6 éves gyermek van a tagok között, vele a törvényes képviselője is elmegy az alakuló ülésre, illetve azt követően a működés során minden alkalommal érvényesíti jogait. Ha viszont egy 16 éves fiatal van a tagok között, neki elég magával vinnie egy beleegyező nyilatkozatot képviselőjétől (bármilyen döntésével kapcsolatban).

Semmi akadálya, a jogi személy vagy a jogi személyiség nélküli szervezet jogképes, tehát alanya lehet jogoknak és kötelezettségeknek (csakúgy, mint egy egyéves gyermek). Fontos azonban, hogy az egyéni vállalkozó csak önmaga mint természetes személy léphet be tagként, mivel az egyéni vállalkozás nem elkülönült jogalany

Tehát a jogi személy/jogi személyiség nélküli szervezet lehet az alapítvány alapítója, kezelő szervének tagja, elnöke (képviselője), illetve lehet az egyesület tagja vagy annak képviselője is.

Pl. Ha a taggá válni kívánó barátnak betéti társasága van vagy egy részvénytársaság igazgatója, képviselője, a saját vállalkozásának belső szabályzata szerint felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a társaság nevében belépjen tagként egy szervezetbe (vagy alapító, kuratóriumi tag legyen). Ez a felhatalmazás lehet, hogy szerepel a társaság alapító okiratában vagy társasági szerződésében, de az is lehet, hogy a belépést megelőzően a legfőbb szerv döntését kell kérnie.

Pl. Ha a taggá (képviselővé, alapítóvá) váló szervezetnek nem csak egy képviselője van, és képviseletük együttes, akkor szükség van egy nyilatkozatra mindazon képviselők részéről, akik képviseleti joga együttes, amiben rendelkeznek arról, hogy a szervezetben melyikük gyakorolja a tagsági jogokat saját szervezetük képviseletében.

Aki nincs helyben, az nem tud részt venni az alapításban. Ám ha  valamelyik alapító a távolléte idejére szabályos képviseleti meghatalmazást ad egy másik személynek, akkor mind az alapítvány, mind az egyesület, de akár a civil társaság is megalapítható. A jogi szabályozás nagyon kevés esetben nem engedi meg a joggyakorlást a meghatalmazott képviselőn keresztül, ilyen például a végrendelkezés vagy a házasságkötés, melyeket a nyilatkozatok személyes jellege miatt csak személyesen lehet megtenni. Abban az esetben viszont, amikor jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy kifejezetten személyesen kell a nyilatkozatot megtenni, lehetséges a képviselet. Ez vonatkozik a civil szervezetek alapítására is

Az alapításkor tehát a személyes jelenlét nem kötelező.

A börtönben (bármilyen fegyintézetben) letöltendő szabadságvetés során az elítélt foglyok legnagyobb többségét eltiltják a közügyek gyakorlásától. A szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítéltek esetében a közügyektől eltiltást a bíróság kivétel nélkül megállapítja. Az ilyen eltiltott személy elveszti a jogát arra, hogy tisztséget viseljen bármilyen szervezetben. Tagja lehet a szervezetnek, csak tisztséget nem viselhet.

Abban az esetben, ha a leendő tag előzetes letartóztatásban van vagy gondatlan bűncselekmény miatt ítélték szabadságvesztésre, és éppen ezt tölti, részt vehet alapítóként és csatlakozhat tagként bármilyen szervezethez. Ebben az esetben még képviselő is lehet (természetesen ez a gyakorlatban nem kivitelezhető).

Röviden: aki börtönben van, az tagja (alapítója, kuratóriumi tagja) lehet szervezeteknek, képviselője azonban csak az lehet, akit nem tiltott el a bíróság a közügyek gyakorlásától.

Ilyen esetekben nehézséget okozhat az alapítási dokumentáció aláíratása a börtönben ülővel , a fegyintézet azonban biztosíthat erre időt és helyet a megfelelő szabályok betartásával (illetve adhat meghatalmazást is képviseletre, lásd a Tízen vagyunk, de egyikünk külföldön van kérdésre adott választ).

Legalább két személy létrehozhat civil társaságot közös céljaik megvalósítására.

A civil társaság szabályozása 2014. március 15. után átalakul. E naptól kezdve a civil társaságnak nem lényeges eleme, hogy azt vagyoni hozzájárulás nélkül alapítsák. A civil társaság vagyoni hozzájárulással is alapítható. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben gazdálkodó tevékenységet végez (azaz pénzt költ, hiszen a törvényi meghatározásnak – amennyiben vagyoni hozzájárulás történik – ez megfelel), ugyanakkor beszámolási kötelezettsége nincs, nem lehet rá a számviteli törvény szabályozását sem alkalmazni, és adókötelezettsége sem merülhet fel (ugyanis nem végezhet gazdasági-vállalkozási tevékenységet). Ha vagyoni hozzájárulással alapítják a tagok, a vagyont annak (a célja érdekében történő) felélésén (és esetleges pótlólagos vagyon ismételt felélésén) kívül nem bővítheti, nem forgathatja, nem fialtathatja. Továbbra is csak természetes személyek (emberek) alapíthatják, és nem jogi személy, nem vehet igénybe költségvetési támogatást, illetve nem lehet közhasznú.

A civil társaság nyilvántartásba vételt, adószámot, statisztikai számjelet, formális alapítást nem igényel, viszont társasági szerződése van (amit nem kötelező írásba foglalni, elég, ha a tagok egymás között szóban megállapodnak a közös célok megvalósításának különböző feltételeiről).

Egyébiránt a civil társaságra – kis különbséggel – továbbra is a polgári jogi társaság szabályait kell alkalmazni,, azzal a különbséggel, hogy a szerződést az ügyek vitelére feljogosított tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal, bármely okból, indokolás nélkül felmondhatja (azaz mintegy kiléphet a szervezetből), a tag halála, illetve felmondása esetén pedig a szerződés a többi taggal mindaddig hatályban marad, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.

A civil társasággal a jogalkotó szándéka az, hogy adminisztráció-mentesen működhessenek olyan csoportok a társadalomban, amelyeknek közös céljaik vannak, és ehhez nincs szükségük gazdálkodó tevékenység folytatására. A civil társaság egyfajta „ugródeszka” is lehet a komolyabb civil szervezet, mint pl. az egyesület megalapítása előtt. Pl. A közös cél a már említett játszótér-építés. A nyolc tag szóban megállapodik abban, hogy egyikük a földmunkákat végzi, másikuk a játékokat készíti el stb. Amikor a játszótér elkészül, a civil társaság felbomlik.

Mivel a civil társaság olyan új jogintézmény, amelynek gyakorlata, gyakorlati irodalma semmilyen formában nincsen, így ezeket a viszonyokat rendkívül nehéz megítélni. Ahhoz, hogy a polgári jog új jogintézménye a gyakorlatban „megerősödjön” és az eseteket biztosan eldönthessük, éveknek kell eltelnie és a bírósági gyakorlatban megfelelő számú lezárt/eldöntött esettel kell rendelkeznünk.

Jogi akadálya nincs, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szervezetek belső szabályai szerint kell eljárnia a képviselőknek abban a tekintetben, hogy van-e joguk a szervezetben taggá válni. Ugyanezek vonatkoznak az alapítványra is, ha abban alapítóként, képviselőként vagy kezelő szerv tagjaként óhajt részt venni egy szervezet.

Ha legalább két olyan tag alapít egyesületet, amelyik alapítvány vagy egyesület, akkor az alapított egyesület speciális lesz, szövetségként kerül bejegyzésre.

Röviden nincs jogi akadálya.

Nincs jogi akadálya, ha nem egyéni vállalkozókról van szó. Az egyéni vállalkozó nem számít külön jogi személynek. Ha ez a vállalkozás betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, (nyílt vagy zárt) részvénytársaság, akkor semmi akadálya, ha a társaság szabályainak és a jogszabályoknak megfelelően születik döntés.

Jogi akadálya nincs, hiszen az önkormányzat jogi személy, ugyanakkor arra figyelemmel kell lennie a belépő önkormányzatnak, hogy a belépésről a helyi képviselő-testület vagy közgyűlés dönt (kivéve, ha az adott kérdés átruházott hatáskörben valamelyik bizottságot vagy a polgármestert illeti meg). Ilyenkor a megfelelő döntéshozó szerv döntését követően léphet be tagként (vagy vehet részt az alakuló ülésen tagként) az önkormányzat, a polgármester képviseletével.

Röviden nincs jogi akadálya

Egy személy is lehet az alapítvány kezelője, ebben az esetben nem nevezzük kezelő szervezetnek, azaz kuratóriumnak, hanem a kurátor (kezelő személy) megnevezést használjuk rá. A lényeg, hogy az alapító(k) ne tudja befolyásolni az alapítvány vagyonának a felhasználását (lásd az Alapvetést az alapítványokról).

Ha egy személy az alapítvány kezelője (kurátor vagy kezelő személy), szerencsés, ha nem áll „függő” viszonyban az alapítóval. Azért nem lehet konkrétabban fogalmazni ebben az esetben, mert sem a Ptk., sem a bírósági állásfoglalások nem egyértelműek a tekintetben, hogy az alapító és a kezelő szerv (vagy szervezet) között milyen kapcsolat lehet vagy nem lehet. Akár az alapító is lehet kuratóriumi tag, ha a kuratóriumban nincs befolyása a vagyon felhasználására, pl. nem képviselő (vagy több alapító esetén nincs többségük a többi – nem alapító – kuratóriumi taggal szemben). A függő helyzet is lehet többféle: munkavállaló-munkáltató vagy rokonok között kialakulhat függő helyzet (de ha két személy között kölcsönszerződés vagy más olyan jogviszony van hatályban, amiben a felek egymás felé elkötelezettek – egyszerűbben a felek tartoznak egymásnak, akár szolgáltatásokkal, termékekkel vagy pénzzel – az is függő helyzetet teremt).

kezelő szerv egytagú is lehet, a fontos, hogy a kezelő szervre – az egytagúra se – az alapítónak ne legyen meghatározó befolyása, vagyis ne legyenek egymással függő viszonyban.

Társadalmi szervezet az új törvények hatálybalépésével nem alakítható.

A társadalmi szervezetet mint formát, mint jogi fogalmat az új törvények fogalomrendszere megszüntette. A jelenleg hatályos jog szerint civil társaság, egyesület, párt, szakszervezet, szövetség és alapítvány alakítható, illetve alapítható.

Alakítható ezeken kívül sokféle szervezet, ideértve a gazdasági társaságokat (cégeket), és más nonprofit szervezeteket. Alapíthatók jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. Csoportosítás kérdése, hogy melyiket milyen esetben hová soroljuk. A nonprofit szervezetek között a civil szervezetek mellett nonprofit gazdasági társaságot is lehet alapítani. Ezekre a szervezetekre vonatkozó szabályok megegyeznek a gazdasági társaságokra vonatkozóakkal, ugyanakkor a megtermelt profitot nem oszthatják fel a tagok között, ennyiben hasonlítanak a civil szervezetekre.

, ideértve a gazdasági társaságokat (cégeket), és más nonprofit szervezeteket. Alapíthatóak jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. Csoportosítás kérdése, hogy melyiket milyen esetben hová soroljuk.

A civil tv. szerint a szövetség olyan speciális egyesület, amely legalább két tagból áll, ami lehet egyesület, alapítvány, illetve egyéb jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy akár civil társaság is. Fontos megjegyezni, hogy a szövetségnek természetes személy nem lehet a tagja Ennek megfelelően az egyesület szabályai vonatkoznak rá, tehát a szövetség alapításához csak egy névre, székhelyre, alapszabályra és legalább két alapítóra (természetesen egyéb formai kötelezettségek betartásával: alakuló ülés megtartására, jegyzőkönyv készítésére, képviselő választására stb.) van szükség.

Szövetség alapításakor az egyesületalapítás tartalmi és formai kritériumainak betartásán arra kell tekintettel lenni, hogy legalább két tagja legyen, de ezek nem lehetnek természetes személyek.

A hatályos szabályok szerint szövetséget csak egyesület vagy alapítvány hozhat létre, más, illetve egyéb jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve civil társaság hozhat létre, de természetes személyek nem lehetnek a szövetség tagjai. (lásd az előző Szövetséget szeretnénk alapítani, mi a feltétele? kérdésre adott választ a … oldalon). Ez azt jelenti, hogy az azonos foglalkozást végzők nem szövetséget, hanem egyesületet hozhatnak létre tíz taggal. A korábbi szabályok értelmezése meglehetősen következetlen volt, egyesek szerint a szövetség mint forma nem is létezett, ezért többen úgy értelmezik, hogy a korábban bejegyzett szövetségek is valójában egyesületek, a „szövetség” szót csak a nevükben hagyta jóvá a bíróság. A jelenleg hatályos szabályok alapján szövetséget létrehozni csak alapítvány vagy egyesület tuda fentebb említettek tudnak, nevükben pedig a névvalódiság elve miatt nem lehet valós formától eltérő szervezeti formára utalni, azaz ezeket fogják szövetségnek nevezni. (Lásd a Mi lehet a szervezet neve? kérdésre adott választ a … oldalon.) Megjegyzendő azonban, hogy amennyiben az az azonos iparágban tevékenykedő jogi személyek (vállalkozások) kívánnak szövetséget létrehozni, annak akadálya nincs.