Civil Rights

Mik lehetnek a szervezetek céljai

Kérdés: 
A közjó
Válasz: 

A közjó olyan összefoglaló fogalom, ami sokféle konkrét célként megnyilvánulhat. Minden olyan cél, ami nem magánérdek vagy profit, végeredményben a közjót szolgálja. A közjó, a közérdek szolgálata a civil szervezetek egyik lényege, akár alapítványt, akár egyesületet vagy annak különböző formáit óhajtják létrehozni a tagok (alapítók).

Az alapítvány fogalmi eleme a tartós, közérdekű cél, az egyesület esetében a közcél nem kötelező, ugyanakkor több olyan negatív feltételről is rendelkeznek a törvények, amelyekből következik, hogy az egyesület alapítása is kifejezetten mentes a magánérdekektől.

Az egyesületet a tagok

  • nem alapíthatják elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre (ezt a civil tv. úgy határozza meg, hogy ha az ilyen tevékenységből származó bevétel meghaladja az összes bevétel 60%-át, az elsődlegesnek minősül);
  • az alapítás nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint
  • nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, illetve nem lehet törvény- vagy Alaptörvény-ellenes.

Ezeken felül fegyveres szervezet sem hozható létre, valamint

  • olyan szervezet sem alapítható, amely csak állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat ot kíván végezni (pl. honvédelem).

Pl. a cél a környezetvédelemtől vagy az oktatástól az egészségmegőrzésen vagy gyógyításon keresztül az érdekképviseletig, tehetségkutatásig vagy -gondozásig bármi lehet.

Kérdés: 
A profit
Válasz: 

Aki kifejezetten profitszerzésre törekszik, az ne civil szervezetet hozzon létre, hanem gazdasági társaságot.

A civil szervezetnek (alapítványnak, egyesületnek) ugyan nem fogalmi eleme a profitmentesség, hiszen nem kizárt, hogy ezek a szervezetek gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezzenek, ugyanakkor ilyen tevékenységre elsődlegesen nem alapíthatók. A cél támogatására, illetve a cél megvalósulásának egyfajta velejárójaként végezhetnek gazdasági-vállalkozási tevékenységet, ami nyereséget hozhat, de azt nem oszthatják fel, és önmagában (vagy a céltól függetlenül) ilyen tevékenységet nem végezhetnek, illetve az elérni kívánt célt sem veszélyeztetheti.

Kérdés: 
Mi az a célra rendelt vagyon?
Válasz: 

A célra rendelt vagyon kérdése az alapítványokat érinti. Az alapítvány maga vagyont jelent, nem szervezetet. A szervezet (a kuratórium pl.) csak járulékos eleme az alapítványnak, ahogy az egyesület esetében a vagyon a járulékos elem a szervezet mellett. A célra rendelt vagyon olyan nagyságú vagyon, amivel az alapítvány képes megvalósítani a célját vagy céljait. A bíróság ítéli meg azt, hogy az alapító által biztosított, rendelkezésre bocsátott vagyon elegendő-e a cél megvalósítására vagy sem. Abban az esetben, ha az alapító megengedi a későbbi csatlakozást az alapítványhoz (azaz vagyoni juttatást az alapítvány számára), akkor elegendő a működés megkezdéséhez szükséges vagyont a szervezet rendelkezésére bocsátani.

A vagyont az alapítónak arra tekintettel kell rendelkezésre bocsátania, hogy a bíróság mindig a célhoz és a körülményekhez képest vizsgálja a vagyon elégségességét. Eltérő nagyságú vagyon elég ugyanarra a célra, ha a szervezet országosan, vagy ha egy adott mikrokörnyezetben fejti ki a tevékenységét. Különböző célok is eltérő nagyságú vagyont igényelnek, illetve a célok megvalósításának ideje is eltérő vagyont feltételez.

Pl. Ha egy alapítványnak az a célja, hogy az ország egész területén segít a tehetséges diákoknak külföldi egyetemekre jutni, vagy ha egy hasonló célú alapítvány egy megyében segíti a középiskolába kerülést, az eltérő szükségletet jelent.

Kérdés: 
Milyen célra nem lehet egyesületet/alapítványt létrehozni?
Válasz: 

Nem lehet alapítványt létrehozni:

  • nem tartós célra,
  • elsődlegesen gazdasági-vállalkozási célra.

Nem lehet egyesületet létrehozni:

  • elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre,
  • bűncselekményre vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásra,
  • mások jogainak és szabadságának sérelmére, törvény- vagy Alaptörvény-ellenesen,
  • fegyveres szervezet alakítására,

csak állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat végzésére.