Civil Rights

Mire van szükség az alapításhoz?

Kérdés: 
Hova, meddig, pontosan mit és kinek kell benyújtani a nyilvántartásba vételhez?
Válasz: 

Az alapítványok és az egyesületek esetében (a civil társaságról lásd a következő bekezdésben) a létesítő okirat keltét követően lehet kérelemmel fordulni a törvényszékhez a nyilvántartásba vétel végett. A nyilvántartásba vétellel kapcsolatban korábban hatályos volt az a szabály, hogy a létesítő okirat keltétől számított 30 napon belül kötelező volt benyújtani a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, ez azonban megszűnt. Gyakorlatilag bármikor be lehet nyújtani a kérelmet azzal, hogy a nyilvántartásba vétellel (az erről szóló határozat jogerőre emelkedésével) kezdheti meg a működését a szervezet.

A székhely szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba a szervezeteket, tehát oda kell benyújtani a kérelmet, a jogszabály mellékletében megadott, megfelelő űrlap kitöltésével (az űrlapok letölthetők az OBH honlapjáról: http://birosag.hu/engine.aspx?page=allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok).

A kérelmek elektronikus úton történő benyújtása kötelező a következő szervezetek vonatkozásában:

  • a magánnyugdíjpénztár, 
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, 
  • a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, 
  • a köztestület, 
  • a kölcsönös biztosító egyesület,
  • a hegyközség, 
  • a párt, 
  • az országos sportági szakszövetség, 
  • a szövetség.

Illetve a beadvány kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, vagy ha a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatását kéri. Továbbá kizárólag elektronikus úton nyújtható be a közhasznú jogállás megállapítása iránti kérelem, illetve a már közhasznú szervezet is a beadványokat kizárólag elektronikus úton adhatja be. Ha nem kötelező az elektronikus út használata, a kérelmező a választása szerint elektronikus úton vagy papír alapon terjesztheti elő a bíróságon.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • az eljáró bíróság megjelölését;
  • a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét);
  • a szervezet nevét, elnevezését;
  • a szervezet székhelyét;
  • a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét;
  • a képviseleti jog terjedelmét;
  • a szervezet célját;
  • a szervezet célja szerinti besorolását (az űrlapokról rendelkező miniszteri rendelet kódtárakat hozott létre a cél szerinti besorolás megjelöléséhez: lásd 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet, 40. melléklet),
  • az alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét;
  • a szervezet típusát.

A szervezet valamely szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a fentieken kívül a következőket is:

  • a jogi személy szervezeti egység nevét, székhelyét és
  • a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének nevét illetve képviselőjének nevét és anyja születési nevét.

A kérelemnek, ha az a szervezet adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz tartalmaznia, kell:

  • a szervezet képviselőjének adóazonosító számát,
  • az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozatot,
  • a szervezet kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenységét és ténylegesen végzett tevékenységi köreit,
  • a szervezet gazdálkodási formáját.

Csatolni kell továbbá a kérelemhez

  • a szervezet létesítő okiratát és
  • a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát.

Szükség szerint csatolandók még az alábbi hozzájárulások, illetve igazolások:

  • Ha a szervezet alapításában jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vesz részt, a kérelemhez csatolni kell a jogi személy alapító jogi személyiségét igazoló okiratot vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működést igazoló okiratot és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okiratot is.
  • Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát.
  • Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
  • Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
  • Ha a szervezet neve vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
  • Ha a kérelmező a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is kéri nyilvántartásba venni, a magyar elnevezés idegen nyelvű fordításával kell igazolnia, hogy az az eredeti magyar nyelvű elnevezésének megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétsége merül fel, a kérelmezőtől a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítást kérheti (ezt az Országos Fordításhitelesítő Intézettől kell kérni).

Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell valamennyi kérelmező nyilatkozatát arról, hogy:

  • hozzájárul a kérelmező személy ügyfélkapujának használatához,
  • tudomásul veszi, hogy a kérelmező ügyfélkapujára történő iratkézbesítés szabályszerűnek minősül.

Egyesület esetén csatolandók a következők:

  • az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyve;
  • az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve a tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), aláírásával és
  • az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata.

Alapítvány esetén csatolandók a következők:

  • az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata;
  • igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról:
  • pénzvagyon esetén a pénzforgalmi szolgáltató (bank) igazolása a fizetési vagy pénzforgalmi számlán elhelyezett összegről, az ügyvéd vagy a bíróság igazolása az ügyvédi vagy bírósági letétről vagy a közjegyző igazolása az alapítvány céljára rendelt vagyon bizalmi őrzésbe adásáról;
  • a legalább a működés megkezdéséhez szükséges pénzvagyon rendelkezésre bocsátásán túl, egyéb vagyonrendelés esetén az alapítói nyilatkozat;
    • felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata és
    • az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozata.

Alapítvány esetén nyilatkozni kell

  • az alapítvány vagyonának kezelésére kijelölt (egytagú) kezelő szerv neve, illetve megnevezése, valamint lakóhelye (székhelye), vagy az említett célból létrehozott (több tagból álló) kezelő szervezet tagjainak neve, lakóhelye;
  • az alapítvány típusáról (alapítvány, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány, azaz pártalapítvány);
  • az alapítvány vagyonfelhasználási módjáról, a felhasználható vagyon mértékéről (tehát hogy a teljes vagyon vagy annak valamekkora része, valamilyen hányada vagy esetleg annak hasznai használhatók fel a cél érdekében);
  • arról, hogy az alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány).

A nyilvántartási kérelmet a képviselő vagy annak meghatalmazottja nyújthatja be papír alapon, illetve a képviselő nyújtja be elektronikus úton. Abban az esetben, ha a szervezet vagy a képviselő meghatalmazottat jelöl ki, a perrendtartás szerinti formaságokat (írásba kell foglalni a meghatalmazást stb.) be kell tartani az eljárásban.

Fontos formaság, hogy semmilyen beadvány nem érkezhet a bírósághoz úgy, hogy nem minősül teljes bizonyító erejűnek. Ez azt jelenti, hogy valamennyi beadványon (a székhelyhasználati hozzájárulástól a kérelmen át az esetleges alapítói nyilatkozatig) két tanú aláírása vagy közjegyző általi hitelesítés szükséges.

Lehetőség van egyszerűsített eljárásra is, amikor az elektronikus rendszerbe az egyszerűsített eljárásra rendszeresített űrlap kitöltését és kinyomtatását, majd aláírását és szkennelését követően lehet azt benyújtani.

Kérdés: 
A bíróság mit tesz a benyújtás után?
Válasz: 

A bíróságnak 30 napja van arra, hogy megvizsgálja a kérelmet és döntsön arról, hogy nem kell-e áttenni másik bírósághoz (ha nem az illetékességébe tartozik), hogy nem kell-e hivatalból elutasítani a kérelmet, illetve, hogy van-e helye hiánypótlásnak.

A bíróság hiánypótlásra felhívás nélkül elutasítja a kérelmet, ha

  • az eljárásra a bíróság joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt (pl. nem lehet olyan szervezetet Magyarországon megalapítani, amely alapítását törvény határozza meg: a Magyar Országos Levéltár mint köztestület alapítását a bíróság hiánypótlás kitűzése nélkül hivatalból elutasítja);
  • a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a kérelem kötelező tartalmi elemeit vagy a kérelemhez nem csatolták az ügyvédi meghatalmazást. (Megjegyzendő, hogy a jogi képviselő ellenjegyzése nem kötelező előírás a civil szervezetek bejegyzése során.)
  • a jogi képviselővel rendelkező kérelmező vagy az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő,
  • a kérelmező nem rendelkezik perbeli jogképességgel,
  • a szervezet alapításában olyan személy is részt vesz, aki nem törvény alapján nem vehetne,
  • a kérelmet nem a jogszabály által feljogosított személy nyújtja be.

A bíróság hiánypótlást kér, ha úgy ítéli meg, hogy valamilyen formai vagy tartalmi elem hiányzik vagy félreérthető, ugyanakkor nem kell elutasítani a kérelmet. A hiánypótlás mindig nehéz „műfaj”. Különböző bíróságok különböző kérdésekben várnak hiánypótlást a nyilvántartásba veendő szervezetektől. Egyes bíróságoknál ugyanazon kérdés alapján nem merül fel hiánypótlás, más bíróságoknál igen: a létesítő okirat tartalmi megfelelése a jogszabályoknak különösen fontos ebből a szempontból, hiszen a formai elemek hiánya viszonylag egyértelmű. A létesítő okirat szövegezése viszont alapot adhat különböző értelmezésekre, és ez alapján a bíróságok gyakran élnek a hiánypótlás jogintézményével. A hiánypótlási határidő legfeljebb 45 napos lehet. Vigyázat, ennél kevesebbet megjelölhet a bíróság, csak ennél többet nem! A hiánypótlás időtartama nem számít bele a nyilvántartásba vétel időtartamába (60 nap).

A hiánypótlási határidő letelte után a bíróságnak három lehetősége van:

  1. Ha a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nyilvántartásba veszi.
  2. Ha a kérelmező a hiánypótlás teljesítésekor kéri, a bíróság ismételt hiánypótlásra hívja fel (csak akkor, ha a hiánypótlás teljesítésekor a kérelem vagy annak melléklete olyan – az eredeti kérelemben nem szereplő – hiányosságban szenved, amely alapján hiánypótlási felhívás kibocsátásának lenne helye).
  3. Ha a hiánypótlást nem megfelelően, vagy egyáltalán nem tette meg a szervezet, a bíróság elutasítja azt.

Fontos szabály, hogy ha elutasításra kerül a sor, és a kérelem elutasítását követően 30 napon belül ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, a korábbi eljárásban benyújtott – hiánypótlási felhívással nem érintett (tehát amelyekkel kapcsolatban nem folytattak le hiánypótlást) – iratokat nem kell ismételten benyújtani, azok az új eljárásban felhasználhatók.

A bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül veszi nyilvántartásba abban az esetben, ha a kérelem áttételére vagy hiánypótlásra nem volt szükség, továbbá nem kellett a kérelmet hivatalból elutasítani. Ha a bíróság e határidőn belül nem jár el, a bíróság elnöke felhívja a bírót, hogy 8 napon belül bírálja el a kérelmet. A korábbi szabályozással ellentétben viszont megszűnt a 69. napon való „automatikus bejegyzés” abban az esetben, ha addig sem bírálják el a kérelmet. Egyszerűsített eljárásban, ha a kérelmező a rendszeresített űrlapot használja, a bíróság 15 napos határidővel jegyzi be a szervezetet (ha az űrlapon nem volt módosítás). 

Kérdés: 
A bíróság hiánypótlásra szólított fel minket, mi a teendő?
Válasz: 

A hiánypótlás során a bíróság pontosan megjelöli azokat a kérdéseket, amely pótlását kéri, amely hiányosságát véli felfedezni. A hiánypótlást a bíróságok gyakran kiterjesztően értelmezik a következők miatt: abban az esetben, ha a kérelmező szervezet valamilyen formai dolgot felejtett el (nem csatolta a jegyzőkönyvet egy egyesület alakuló üléséről vagy rosszul töltötte ki az űrlapot stb.), azt elég egyértelmű és egyszerű pótolni. Ha azonban a létesítő okirat értelmezésével kapcsolatban foglal állást a bíróság, gyakran értelmezi eltérően, mint a kérelmező.

Mindezeket érdemes olyan módon megválaszolni, és a létesítő okiratot úgy kiegészíteni, módosítani, hogy ne változtassuk meg a létesítő okirat valódi értelmét és lényegét, de közben a bíróság kéréseinek is eleget tegyünk (hiszen ebben a stádiumban a létesítő okirat egy balul sikerült mondata is lehet az elutasítás indoka).

Kérdés: 
Mit tegyünk, ha elutasítják a kérelmet?
Válasz: 

Ha elutasítják a kérelmet, először azt kell megvizsgálni, miért történt az. A bíróság minden esetben megindokolja a határozatait, ebben az esetben az indokolást kell megvizsgálni, és az alapján kijavítani azokat a hibákat vagy nem pótolt hiányosságokat, amelyek betartásával nyilvántartásba veszi a bíróság a szervezetet. A bírósági határozat indokolása jó útmutató arra vonatkozóan, hogy miként kell megfelelni a nyilvántartásba vételi követelményeknek.

Kérdés: 
Mi az a jogerősítő végzés?
Válasz: 

A nyilvántartásba vételről szóló határozatra is vonatkoznak a jogorvoslati lehetőségek, különösen igaz ez az ügyészségre. Ha az ügyészség megfellebbezi a határozatot, akkor az még nem válik jogerőssé. A jogerősítő végzés az eljárás lezárásának dokumentuma. A jogerő a jogban a megváltoztathatatlanságot és a megtámadhatatlanságot jelenti: azt, hogy a határozat végleges. A határozatban foglalt jogok és kötelességek a jogerőt követően már nem változtathatók és megtámadhatatlanok.

Kérdés: 
Mit kell tennie a civil társaságnak?
Válasz: 

Semmit, a civil társaság létrehozása nem igényel semmilyen formai nyilvántartásba vételt, bejelentést stb.

Említésre méltó azonban, hogy a civil társaság bármely tagja  – az ügyvitelre kijelölt tag kivételével –indokolás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja tagságát. Épp ezért a gyakorlatban érdemes írásba foglalni legalább azt, hogy személy szerint ki az ügyvitelre feljogosított tag. A társaság ugyanis csak akkor szűnik meg, ha a tagok száma kettő alá csökken (ha elmarad az írásba foglalás, akkor vita lehet abból, hogy az ügyvitelre jogosult tag mondta fel tagsági jogait vagy sem, és következménye-e ennek a megszűnés, vagy sem).

Kérdés: 
Mennyibe kerül az alapítás?
Válasz: 

Az alapítás nem kerül pénzbe, nincs szükség illetékfizetésre sem. Nincs továbbá „ügyvédkényszer”, tehát nem kell jogi képviselőnek ellenjegyeznie a létesítő okiratot (erre lehetőség van, de nem kötelező.)

Kérdés: 
Kell-e „kezdőtőke” az alapításhoz? Ha igen, mennyi? Mitől függ az összege?
Válasz: 

Egyesületek esetében nem kell, alapítványok esetében természetesen kell, hiszen az alapítvány célra rendelt vagyontömeg, vagyis fogalmi eleme a vagyon.

Meglehetősen nagy az irodalma az alapítvány célra rendelt vagyontömegének gyakorlati értelmezéséről, az alapításkori cél megvalósításához (illetve nyílt alapítvány esetében a működés megkezdéséhez) szükséges vagyon fogalmáról. Röviden összefoglalva a bíróság vizsgálja a vagyon meglétét, és megkérdőjelezheti azt, azaz hiánypótlást kérhet abban az esetben, ha nem ért egyet a rendelkezésre bocsátott összeg mértékével vagy a vagyon összetételével. A bíróság egy ilyen vizsgálatnál tartalmilag abból indul ki , hogy az adott cél megvalósításának megkezdéséhez mekkora az a vagyon, ami nagyságrendileg a körülmények ismeretében elegendő.

Pl. A bíróság nagy valószínűség szerint kéri a vagyon megnövelését, ha az alapítványt a magyar űrkutatás támogatására óhajtják bejegyeztetni és azt 20 000 forinttal kívánják megalapítani, vagy a pesti belváros arculatának fizikai megújításán fáradozó alapítványt sem engedik nyilvántartásba venni 30 000 forinttal. Hasonlóképpen kérheti a bíróság a vagyon összetételének megváltoztatását, ha az kizárólag természetbeni értéktárgyakból, pl. öt számítógépből áll.

FONTOS szabály a 11/2012. (II. 29.) KIM miniszteri rendelete szerint, hogy az alapítvány céljára rendelt vagyonnak legalább 100 000 forintnak kell lennie (az egyszerűsített eljárás során nyilvántartásba vett szervezetek esetében), ugyanakkor erre a nyilvántartási tv. felhatalmazása alapján nem volt lehetősége a miniszternek, tehát a rendeletnek ez a pontja ellentétes a jogszabályi hierarchiával, a jogbiztonsággal és az Alaptörvénnyel. Ha tehát egy szervezetet a bíróság azért szólít fel hiánypótlásra, mert az alapításkor ennél kevesebb a vagyona, érdemes javasolni a bíróságnak, hogy Alaptörvény-ellenes jogszabály miatt függessze fel az eljárást, és küldje azt felülvizsgálatra az Alkotmánybíróságnak a rendeletet e pontja alapján.

Kérdés: 
Ki lehet képviselő?
Válasz: 

Egyesület esetében bármely, legalább korlátozottan cselekvőképes magyar vagy EGT országbeli (európai), továbbá érvényes letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező személy lehet képviselő, aki nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt. Alapítvány esetében nincs hasonló kikötés.

Érdemes jól megfontolni azonban, hogy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy legyen a szervezet képviselője: ez azért nem javasolandó, mert a képviselőnek a mindennapi ügymenet során folyamatosan jelen kell lennie. A képviselő a postától a bankig több esetben is eljár, így ezekben az esetekben a képviselőt képviselő járna el, ami a jelenlegi jogismeretet ismerve ezeken a helyeken (posta, bank stb.) nehezíti az eljárást, és csak a szervezetnek okoz problémát.

Cselekvőképtelen személynek tekinti a polgári jog a 14 év alatti gyermeket, korlátozottan cselekvőképes személynek a 14 és 18 év közötti fiatalt, továbbá azt a személyt, akit a bíróság gyámság alá helyezett 14 vagy 18 éves korát követően. Gyámság alá akkor helyezhető a személy, ha a bíróság cselekvőképtelennek vagy korlátozottan cselekvőképesnek nyilvánította. Ez akkor lehetséges, ha a személy alapvető életviteléhez szükséges belátási képessége hiányzik vagy korlátozott. Magyarul szellemi fogyatékosságot jelent magas vagy kevésbé magas fokban.

Kérdés: 
Van-e különös szabály a képviselő megválasztására?
Válasz: 

Nincs, ezt a szervezet szabályozza: alkalmazhat bonyolult eljárási szabályokat, de kislistás választási rendszerrel (a legtöbb érvényes szavazatot kapó jelölt a képviselő) is megválaszthatja a képviselőt.

Kérdés: 
Mikor van szükség alapszabályra és mikor alapító okiratra?”
Válasz: 

Alapszabálya az egyesületeknek, míg alapító okirata az alapítványoknak van. Mindkettőt egységesen nevezik az új törvények és rendeletek létesítő okiratoknak.

Kérdés: 
Minek kell, és minek nem kell szerepelnie a létesítő okiratban?
Válasz: 

Nincs olyan, aminek nem kell szerepelnie a létesítő okiratban, olyan azonban, aminek benne kell lennie, van. A létesítő okiratok kötelező elemein kívül minden más szerepelhet benne.

A létesítő okiratnak mindenképpen tartalmaznia kell a következőket (tekintet nélkül arra, hogy milyen szervezet alapítására szolgál):

  • a létesítésre irányuló akarat kifejezését,
  • a szervezet nevét,
  • székhelyét,
  • célját vagy fő tevékenységét,
  • létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét,
  • a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét,
  • a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
  • az első vezető tisztségviselőjét.

Az egyesület alapszabályában meg kell jelölni:

  • a célt vagy célokat;
  • székhelyét;
  • tevékenységeket, amelyeket folytatni kíván a szervezet (sem a cél, sem a tevékenység nem ütközhet törvénybe vagy más jogszabályba, nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat nem végezhető: ha ezek kitűnnek az alapszabályból, úgy a szervezetet hiánypótlásra szólítja fel a bíróság.);
  • a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módját és feltételeit (kizárás esetén rendelkezni kell a tisztességes eljárás szabályairól is);
  • tagok jogait és kötelezettségeit (beleértve a tagdíj mértékét),
  • az egyesület szerveit és azok hatáskörét (fontos, hogy ezekben ne legyen átfedés, a különböző szervez hatásköre egymástól egyértelműen elváljon),
  • tagokkal szemben alkalmazható szankciókat és azok eljárási szabályait,
  • közgyűlés (vagy taggyűlés) összehívásának, illetve annak helyének és a módjának a meghatározását, közgyűlési /taggyűlési meghívó tartalmának, napirendnek, választási eljárásnak és a jegyzőkönyvezésnek a szabályait,
  • szavazati jog gyakorlásának szabályait,
  • az első vezető tisztségviselő nevét,
  • a képviseleti jog gyakorlásának módját (pl. önálló vagy együttes),
  • ki kell tűnnie a szervezet önkormányzatiságának;
  • ki kell tűnnie a szervezet önkéntességének (illetve a kötelező vagy kényszerített tagság hiányának).

Az alapítvány alapító okiratában meg kell jelölni:

  • az alapítvány nevét,
  • célját,
  • céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját,
  • székhelyét,
  • hogy az alapítvány nyílt vagy zárt (lehet-e csatlakozni az alapítóhoz), határozott vagy határozatlan időtartalomra jön létre,
  • kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat,
  • kuratóriumi tagság díjazásának szabályait.

Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is.

Mindkét esetben van néhány olyan kérdés, amit érdemes belefűzni az alapító okiratba vagy alapszabályba: ilyenek a gazdasági vállalkozási tevékenység elsődlegességének tilalma, a szervezet kialakítása. Ezek nem kötelező elemek, de fontos, hogy a szervezetek alapításakor következnek más szabályokból (tehát kötelezően szerepeltetni kell ezeket a létesítő okiratban, de a formájuk vagy megfogalmazásuk nem kötött és a kötelezettséget sem a civil nyilvántartási tv. fogalmazza meg). A szervezet meghatározása pl. következik abból, hogy az alapítványnál szükséges a szervezet léte a vagyonfelhasználás meghatározásakor, az egyesületnél pedig a Ptk. szerint az alapításkor a tagság választja meg a szervezet ügyintéző és képviseleti szerveit, ezek szabályozása pedig az alapszabály része (lehet).

Kérdés: 
Jelen kell-e lenni az alapító ülésen?
Válasz: 

Alapító vagy alakuló ülés az alapítványok esetében nem merül fel (csak ha több alapító alapítja az alapítványt, de ez esetben sem érdekes a bíróság számára az, hogy mikor és hogyan találkoztak az alapítók, az alapításnál pusztán a vagyon és az alapító okirat léte fontos), a jelenlét csak az egyesületek (és annak sajátos formái) szempontjából érdekes. A jelenlét az alapító ülésen ugyanolyan kérdés, mint a jelenlét bármilyen más jognyilatkozatnál. Meghatalmazást bárki kaphat és bárki adhat (természetesen ebben az esetben is figyelembe kell venni a cselekvőképességet és a közügyektől eltiltást), a magzati feltételes jogképesség ebben az esetben azt eredményezheti, hogy a törvényes képviselő a magzat nevében eljárva biztosíthatja azt, hogy a magzat tagja legyen egy egyesületnek, tagi jogviszonya azonban csak akkor lesz feltétlen, akkor aktiválódik, ha élve születik.

Képviselet lehetséges, a képviselőnek ugyanakkor a perrendtartás szabályainak megfelelő meghatalmazással kell rendelkeznie. Tehát nem feltétlenül kell személyesen jelen lenni az alakuló ülésen (jognyilatkozatot ugyanis csak akkor kell személyesen megtenni , ha azt jogszabály írja elő, pl. házasságkötés vagy végrendelkezés esetében). Lásd a „Tízen vagyunk, de egykünk külföldön van” kérdésre adott választ.

Kérdés: 
Szükség van-e jegyzőkönyvre?
Válasz: 

A jegyzőkönyv az egyesületek esetében fontos. A jegyzőkönyv bizonyítja az alakuló ülésen felmerült és tisztázott kérdéseket, a törvény szerint azt csatolni kell a jelenléti ívekkel együtt. A jegyzőkönyvvel kapcsolatban egyéb megkötés nincs.

A jelenléti íven fel kell tüntetni az alapító tagok nevét, lakhelyét (székhelyét), és az alapítóknak alá kell írniuk azt.

Kérdés: 
Mi az az elfogadó nyilatkozat és miért van rá szükség?
Válasz: 

Az egyesület esetében a képviselő és a felügyelő szerv tagjainak, alapítvány esetében a kezelő vagy kezelő szervezet és a felügyelő szerv tagjainak (mindegyiknek) nyilatkoznia kell a tagság elfogadásáról. A nyilatkozat azért fontos, mert valamennyi tisztség választáson alapul, így a tisztségre megválasztott személyeknek jelezniük kell azt, hogy elfogadják a tisztséget. Az elfogadó nyilatkozatokat csatolni kell az alapítvány és az egyesület nyilvántartásba vételi kérelméhez (lásd a Hova, meddig, pontosan mit és kinek kell benyújtania nyilvántartásba vételhez? kérdésre adott választ). (Felügyelő szervet azoknak a közhasznú szervezeteknek kötelező kijelölni, amelyek éves bevétele meghaladja az 5 millió forintot, más esetekben a felügyelő szerv létrehozása önkéntes, ha egyéb jogszabály alapján nem volna kötelező.)

Kérdés: 
Kell adószámot kérnünk, és ha igen, mi célból?
Válasz: 

A kérdés nem egyértelmű, ugyanis a jogértelmezésből mindkét válasz logikusan levezethető:

  1. Az adószám kiváltása valamennyi szervezet számára kötelező: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) szerint adóköteles tevékenység csak adószámmal folytatható. Az adóköteles tevékenységet a törvény (és más jogszabály sem) definiálja, viszont alkalmazza az adókötelezettség fogalmát. Az adókötelezettségek a következők:
  • bejelentés, nyilatkozattétel;
  • adómegállapítás;
  • bevallás;
  • adófizetés és adóelőleg fizetése;
  • bizonylat kiállítása és megőrzése;
  • nyilvántartás vezetése;
  • adatszolgáltatás;
  • adólevonás, adóbeszedés;
  • pénzforgalmi számlanyitás.

Mivel az Art. 38. §-a a jogi személyek (és így az egyesületek és alapítványok számára is) kötelezővé teszi a pénzforgalmi számlanyitást, értelmezhetjük ezt úgy, hogy az adóköteles tevékenység és az adókötelezettség szinonim fogalmak a törvény nyelvezetében. Ha ezt feltételezzük, minden egyesületnek és alapítványnak a létrejöttével egyidejűleg kérnie kell az adószámot. Ha az ellenkezőjét feltételezzük, akkor ez nem szükséges. Mivel azonban az adóköteles tevékenység fogalmát a jogalkotó nem definiálta, ezért javasolt az adószám kiváltása akkor is, ha az adókötelezettségek közül csak pénzforgalmi számlát nyit a szervezet.

A civil társaság egyrészt nem végez gazdasági-vállalkozási tevékenységet, másrészt nem jogi személy, így semmiféleképpen nem köteles (és nem is tud) adószámot kiváltani (mivel nem képes a státuszából kifolyólag adóköteles tevékenységet végezni).

Az egyablakos rendszer alkalmazása miatt a bíróság automatikusan továbbítja a kérelmet az adóhatóság felé az adószám kiadása érdekében, ezzel külön teendő nincs.

Kérdés: 
Szükséges-e a szervezeti egységünknek is adószámot kiváltani?
Válasz: 

Amennyiben a szervezeti egység önálló jogi személy, abban az esetben ugyanazt kell figyelembe venni, mint általában az adószámmal kapcsolatban.

Kérdés: 
Kell statisztikai számjelet kérnünk, és ha igen, mi célból?
Válasz: 

Statisztikai számjelet valamennyi szervezet kap. Nem kell kérni, a szervezet automatikusan megkapja azt abból a célból, hogy a statisztikai hivatal valamennyi szervezetet bevonhassa a statisztikai ellenőrzés körébe.