A civil szervezetek pénzszerzési lehetőségei a piacgazdaságban mindig többosztatúak:

1. magánszemélyek adományaiból,
2. cégek adományaiból,
3. állami támogatásokból (európai uniós vagy hazai költségvetési forrásból), ezek lehetnek:

• feladatfinanszírozó vagy egyéb költségvetési támogatások,
• programtámogatások vagy működési támogatások,
• különböző célok mellé rendelt támogatások,

1. önkormányzati támogatásokból,
2. a személyi jövedelemadó kötelezettséget teljesítő adózók 1%-os felajánlásaiból,
3. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából), befektetési tevékenységből.

Az adománygyűjtésnek nincsenek szigorú kötöttségei. Van azonban néhány olyan szabály, amit az adományok gyűjtésének előkészítésekor érdemes figyelembe venni:

• az adománygyűjtés során nem lehet másokat zavarni (pl. utcán leszólítani, „beszólni”, ha nem ad vagy keveset ad, kabátujját rángatni, az adományozó adatait akarata ellenére elkérni stb.);
• az adománygyűjtés céljáról az adományozót kötelező tájékoztatni;
• az adományokról kötelező beszámolni;
• az adományszervezés, illetve az adománygyűjtés interneten keresztül is megvalósítható.

A civil szervezet nevében és javára adományokat gyűjtő személynek írásbeli meghatalmazást kell kapnia (visszavonásig vagy határozott időre, célra) a szervezet vezetőjétől. A meghatalmazást az adománygyűjtőnek a gyűjtés idején magánál kell tartania, és a személyazonossága egyidejű igazolása mellett fel kell mutatnia.

Ezt a kérdést nem szabályozza sem a civil törvény, sem az adományokról szóló kormányrendelet. Az adományok akár teljes összegét felhasználhatja a szervezet a költségek fedezésére. Nyilvánvalóan ilyen eset nem fordul elő, de ez a szándékosan túlzó példa jól jelzi, hogy nem jogellenes az adományok felhasználása működési célokra. Más kérdés, hogy ha a szervezet kifejezetten egy cél érdekében gyűjt adományokat, és ezek összegét nem a célra, hanem teljes egészében a működésére fordítja, az büntetőjogi következményeket vonhat maga után a „piaci” szempontokon kívül (azaz azon kívül, hogy a szervezet vélhetően több adományt nem kap egy ilyen akció után).

Nincs erre lehetőség, az adományokról szóló kormányrendelet alapján az adományokat csak a szervezet vagy ún. adományszervező gyűjtheti. Az adományszervező csak egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság lehet.

E helyütt csak az állami támogatásokkal foglalkozunk, ugyanis az adományozás önkéntes és az előzőekben már szóltunk róla (lásd a Hogyan gyűjthetünk adományokat? kérdésre adott választ), az önkormányzati támogatások egyes részletes szabályai pedig önkormányzatonként eltérők. Ezek megismeréséhez a helyi önkormányzati rendeleteket érdemes átnézni.

Támogatás kétféle lehet:

1. Feladatfinanszírozást szolgáló költségvetési támogatás: valamely közfeladat államháztartáson kívüli ellátása a szervezet által, valamint e feladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, arányos működési költségeket finanszírozó költségvetési támogatás.
2. Költségvetési támogatás: az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogató nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítása vagy meghatározott időszakban a támogatott szervezet működtetése érdekében nyújt. Költségvetési támogatás különösen:

a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege (1%).

A támogatással kapcsolatban a civil tv. meglehetősen egyértelműen fogalmaz: a költségvetési támogatás olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás (az államháztartás alrendszerei terhére), amely nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, hanem konkrét program megvalósításához vagy működésre nyújtható. A költségvetési támogatás például a pályázat vagy egyedi döntés alapján juttatott forrás, de ilyennek minősül a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása is.

A pályázat tehát a támogatás odaítélésének egy formája, több más között.

A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) gyakorlatában ugyanakkor hatalmas jelentősége van a pályázatnak, hiszen pályázatot kell kiírni a tárgyévi támogatási források 80%-ára (10%-ára visszatérítendőt, 70%-ára vissza nem térítendőt).

A NEA-ból a következő célokra lehet a civil tv. szerint forrást szerezni:

• civil szervezetek által gyűjtött és elektronikusan bevallott adományok után járó 5%-os kiegészítés (ezt a civil szervezet a működési költségeinek fedezésére fordíthatja);
• civil szervezet működésének támogatása;
• civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása;
• nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása stb.;
• civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások támogatása;
• civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység és intézmények támogatása;
• civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása;
• civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása;
• adományosztó szervezeteknek szóló juttatás;
• civil érdekképviseleti tevékenység támogatása.

A civil tv. meghatározza azt is, hogy a NEA rendelkezésére álló tárgyévi támogatási forrás

• 60%-ára a civil szervezetek működését célzó,
• 30%-ára egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések útján,
• 10%-ára pedig a miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján

lehet kötelezettséget vállalni.

Ezeken a megkötéseken kívül a NEA forrásainak 10%-ára visszatérítendő támogatásra, 70%-ára vissza nem térítendő támogatásra kell nyilvános pályázatot kiírni.

A közhasznú szervezeteket illetően további fontos szabály, hogy kizárólag visszatérítendő működési támogatás nyújtható azon közhasznú jogállású civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves bevétele eléri vagy meghaladja az 50 millió forintos értéket, melyet a NEA-ra vonatkozó miniszteri rendelet tartalmaz.

A közhasznú szervezetek számára ugyanakkor kötelesség az is, hogy a beszámolójuk kiegészítő mellékletében külön kell feltüntetni a támogatási program keretében kapott, visszatérítendő támogatásra vonatkozó adatokat.

A működési támogatás akkor biztosítható, ha az adományok után járó 5%-os normatív kiegészítés, amit a működési költségekre fordítanak, eléri a 10 000 forintot, vagy, ha a működése támogatása céljából a pályázati támogatás meghaladja a 250 000 forintot.

1. A szervezet támogatási igénnyel jelentkezik (ezt kell pályázatként benyújtania) az alapkezelőnél, elektronikusan, az internetes rendszeren keresztül. Fontos, hogy pályázat hibáinak, hiányosságainak kijavítására nincs lehetőség;

2. A támogatási igényt, annak beérkezésétől számított 20 napon belül az alapkezelő megvizsgálja, és ha az formai hibát tartalmaz, a támogatási igényt érvénytelenné nyilvánítja és elutasítja (erről interneten értesíti a szervezetet).
Formai hibának minősül:

• a hiányosan vagy nem az internetes támogatáskezelő rendszer útján vagy határidőn túl benyújtott támogatási igény;
• a támogatási igény rendeletben előírt mellékletének hiánya;
• a támogatási igény, valamint a mellékletként benyújtott dokumentumok adatai közötti ellentmondás;
• ha a támogatási igényt benyújtó civil szervezetet a támogatási igény benyújtásának évében vette nyilvántartásba a bíróság;
• ha a támogatási igényt benyújtó személy nem jogosult a szervezet képviseletére;
• ha a támogatási igény benyújtója a Civil tv. alapján nem jogosult az Alap támogatására;
• együttesen benyújtott támogatási igény, ha a társpályázó határon túli civil szervezet adott költségvetési év forrása vonatkozásában korábban benyújtott támogatási igényben is társpályázóként szerepel;
• az újabb támogatási igény, ha a támogatási igény benyújtója adott költségvetési év forrása vonatkozásában már rendelkezik érvényes pályázattal és az újabb támogatási igényt a korábbitól eltérő kollégiumhoz nyújtotta be;
• a támogatást igénylő szervezet képviselője nyilatkozata szerint a megelőző három év mindegyikében részesült támogatásban az Alap terhére;
• ha már a pályázó a támogatási igényét már benyújtotta, és ez alapján van érvényes pályázata, és az újabb támogatási igényt egy másik kollégiumhoz nyújtotta be.

3. Az alapkezelő a támogatási igény benyújtási határidejének lejártát követő 6020 napon belül formai vizsgálat eredményéről tájékoztatja a pályázót az internetes rendszeren keresztül.

4. Az Alapkezelő a pályázat benyújtási határidejének lejártát követő munkanapon a kollégium részére megküldi a pályázatok döntéshez szükséges tartalmazó listát.

5. A döntéshozó (a kollégium) az adatok kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt:

• a támogatási igény elfogadásáról, szakmai tartalma alapján a támogatási igényhez pontszámot és javasolt támogatási összeget rendel;
• a támogatási igény elutasításáról, amelyet részletes indoklással lát el.

6. A döntéstől számított 5 napon belül az Alapkezelő döntésekről hiteles dokumentumot készít, erről értesíti a pályázót, majd a dokumentumokat a döntéstől számított 10 napon belül átadja a Tanács elnökének, aki 5 napon belül nyilatkozik az elbírálásra vonatkozó javaslata tekintetében.

7. A Tanács a nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 belül köteles döntést hozni, amelyet 5 napon belül az Alapkezelő hiteles dokumentumba foglal.

8. Az Alapkezelő ezen eljárást követően 5 napon belül a pontszámok alapján döntési listát készít (kinek adja meg és kinek nem), majd erről tájékoztatja a pályázókat, akiktől a szükséges dokumentumok benyújtását kéri a támogatási a szerződés megkötése érdekében. A várólistás szervezeteket folyamatosan tájékoztatja az esetleges változásról.

9. Végül sor kerül a támogatás folyósítására.

A kérdésre két dokumentum a válasz: az egyik a számviteli beszámoló, amelyben minden, a gazdálkodásukat érintő kérdésről beszámolnak a szervezetek, tehát a támogatásokról is, a másik dokumentum pedig a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás, amit a szervezetek a támogatás és az önrész felhasználásáról és a támogatási szerződés teljesítéséről adnak.

Az alapkezelő az elszámolást a kézhezvételt követő 45 napon belül megvizsgálja. Szabályszerű elszámolás esetén a kézhezvételt követő 60 napon belülhaladéktalanul értesíti az elszámolás benyújtóját az elszámolás elfogadásáról.

 Hiba vagy hiányosság esetén értesíti az alapkezelő értesíti a kollégiumot, illetve a támogatottat 15 napon belül. Utóbbinak az értesítéstől számított 15 napon belül pótolnia kell a hiányosságokat.

Ha a hiánypótlásnak nem tesz eleget, vagy a hiánypótlás nem felel meg, az Alapkezelő a döntéshozó elé terjeszti a következő hónap 5. napjáig az elszámolást, aki 15 napon belül dönt:

• elfogadja,
• hibát vagy hiányosságot állapít meg,
• egészben vagy részben elutasítja.

Bármely döntéséről haladéktalanul értesíti az alapkezelőt és a civil szervezetet is 15 napon belül, és ismételten hiánypótlásra szólíthatja fel.

Az alapkezelő ellenőrzi a támogatás igénylője által az elszámolás keretében benyújtott dokumentumokat formai és tartalmi szempontból (ezt dokumentum alapú ellenőrzésnek nevezik).

A dokumentum alapú ellenőrzés keretében ellenőrzik:

• a támogatási szerződésben foglaltak teljesítését;
• azt, hogy a támogatási összeg felhasználását igazoló benyújtott számviteli bizonylatok valós gazdasági eseményen alapulnak (tehát a támogatással összefüggésben mindent bizonylatolni szükséges), a jóváhagyott cél érdekében merültek fel, és összhangban vannak a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekkel, a szakmai célkitűzésekkel, valamint a bizonylatok formailag megfelelők;
• a támogatásból finanszírozott költség eredeti bizonylatán a záradék meglétét, amely tartalmazza az elszámolt összeget és a támogatási szerződés számát.

Az alapkezelő kockázatelemzés alapján végzi a megvalósított projektek helyszíni ellenőrzését.

Jelentős költségvetési támogatásnak minősül, ha egy szervezet egy évben több, mint 50 millió forint állami támogatásban részesül (a törvény szerint pontosan „az államháztartás központi alrendszeréből kapott” költségvetési támogatásban).

Az ilyen szervezet nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselője köteles vagyonnyilatkozatot tenni a vonatkozó jogszabály által előírt formában - ennek megtételére a miniszter hívja fel 30 napos határidő kitűzésével.

Nem kell vagyonnyilatkozatot tennie a kötelezettnek abban az esetben, ha már valamilyen okból kifolyólag benyújtott ilyet abban a naptári évben, amikor a miniszter felhívja a vagyonnyilatkozat-tételre.