A szervezet létének befejezését megszűnésnek nevezi a jogi terminológia, az ezzel kapcsolatos szabályok viszont eltérőek az egyesület, az alapítvány és a civil társaság esetében . A megszűnés kifejezetten az egyesületek esetében lehetséges, az alapítványok csak a törvényi feltételek megléte esetén szűnhetnek meg, azok megállapítása viszont a bíróság feladata.

A megszűnés és a törlés státusz-szabályait és a megszűnés, valamint törlés eljárási szabályait az alábbiakban ismertetjük.

Státusz-szabályok

1. Egyesület
• Az egyesület megszűnése a következőt jelenti:
• a legfőbb szerv döntése alapján szétválik, más egyesületekkel egyesül,
• a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
• a meghatározott cél megvalósult, vagy ellehetetlenült,
• a bíróság feloszlatja,
• a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
• a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
  és az egyesületet törlik a nyilvántartásból.

Az egyesület megszűnése tehát kétirányú: az egyesület önmaga határoz és viszi végig a folyamatot, illetve a bíróság határoz a feloszlatásról vagy megszüntetésről az egyesület valamilyen feltételeknek való megfelelése vagy meg nem felelése miatt.

Megszűnés lehetséges jogutóddal és jogutód nélkül is. Ha jogutóddal szűnik meg az egyesület, arról mindig maga határoz. Lényege, hogy az addigi egyesület megszűnik, és létrejön egy másik egyesület. Átalakulni csak másik egyesületté, és csak beolvadással, összeolvadással, szétválással lehet (az első esetben, ha az egyesületbe olvad bele egy másik, akkor a „fogadó” egyesület nem szűnik meg, a másik viszont jogutódlással megszűnik).

Az egyesület önmaga kezdeményezésére szűnik meg abban az esetben, amikor legfőbb szerve határoz arról, hogy a szervezet feloszlik (nagyon fontos, hogy nem feloszlatásról dönt a legfőbb szerv, hanem feloszlásról, a feloszlatást csak a bíróság teheti meg).

1. Alapítvány

Az alapítványra teljesen eltérő szabályok vonatkoznak, mint az egyesületre. Az alapítványt az alapító nem vonhatja vissza, a kuratórium pedig nem szüntetheti meg. Megszűnésről szóló döntés és eljárás nincs az alapítvány esetében, mint ahogy van az egyesületnél a legfőbb szerv döntése alapján.

Alapítványok esetében az alapító kérheti az időmúlásra, feltétel bekövetkezésére, a cél megvalósulására, illetve az ellehetetlenülésére hivatkozva a nyilvántartásból való törlést (lásd még alább). A cél megvalósulását vagy ellehetetlenülését okiratokkal bizonyítani kell. Amennyiben az alapítvány az alapító kérelmét vitatja (mármint a cél ellehetetlenülését), a bíróság a nemperes eljárást megszünteti, illetve ha a bíróság nem látja indokoltnak a becsatolt iratokból a cél megvalósításának lehetetlenségét, akkor elutasítja a kérelmet. Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv nem tesz intézkedéseket a megszűnési ok ellenében, akkor a kuratórium a bíróságnál ezt a 30 napos határidő leteltével bejelenti.

A gyakorlatban az alapító és a kezelő szerv együtt megszüntetheti az alapítványt úgy, hogy a törvényességi ellenőrzési eljárás során „megbuktatják” a szervezetet, pl. nem nyújtják be a szervezet beszámolóját egy évig, és az ügyészség kezdeményezésére a bíróság a szervezetet megszünteti. Ez ugyanakkor veszélyes játék, hiszen a beszámolót el kell készíteni, mivel a beszámoló elkészítésének hiánya bűncselekmény is lehet, ha a szervezet gazdasági adatokat titkol el.

Eljárási szabályok

A civil szervezetek esetében a nyilvántartásból való törlés előtt, és a megszűnést elrendelő bírósági határozat vagy legfőbb szerv döntése után a választott végelszámoló végelszámolást kezdeményez a székhely szerinti bíróságon. A végelszámolás cégjogi szabályai a civil szervezetekre is vonatkoznak, ezért a választott végelszámolóra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a képviselőre (lásd a Létszám kérdéskörnél). Minden olyan esetben, amikor nem felszámolási vagy csődeljárásra kerül sor és a megszűnés jogutód nélküli , kötelező a végelszámolás. Ez egy nemperes eljárás, melyre a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban cégtörvény) megfelelő szabályainak alkalmazásával kerül sor. Egyszerűsített végelszámolás nincs.

1. Egyesület esetében a feloszlásról szóló döntés, valamint a bíróság általi feloszlatásról és a törvényességi ellenőrzési eljárás során megállapított megszűnésről, illetve megszüntetéséről szóló határozat esetén van helye végelszámolásnak.
2. Alapítvány esetében a jogutód nélküli megszűnés esetén, azaz a cél megvalósulásán, az idő elteltén, a feltétel bekövetkezésén alapuló törlést megelőzően, a cél lehetetlenné válásán alapuló alapítói kérelemre, illetve ügyészi keresetre, a törvényességi ellenőrzés során megszüntetett és a kezelő szervnek az alapítvány célját veszélyeztető tevékenysége miatti bírósági megszüntetése esetén is ez a helyzet. (Részletesebben lásd a Megszüntetésnél)

A végelszámolást követően kérelmezni kell a nyilvántartásból való törlést. A kérelemnek – ha a szervezet jogutód nélkül megszűnik – tartalmaznia kell:

• az eljáró bíróság megjelölését;
• a kérelmező nevét, lakóhelyét;
• a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát,valamint
• az utalást arra , hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.

A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell:

• alapítvány kivételével (tehát egyesület esetében) a szervezet legfőbb szervének a megszűnést elhatározó ülésén készült jegyzőkönyvet;
• a szervezet legfőbb szervének a megszűnést elhatározó ülésén készült jelenléti ívet a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), aláírásával, képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével;
• azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.

Ha végelszámolásra került sor, akkor a kérelemhez csatolni kell a végelszámolás eredményes befejezését igazoló okiratot is. Ez esetben a végelszámoló nyújtja be a törlésre irányuló kérelmet. A végelszámolás megkezdését követően minden szervezetet érintő kérdésben a végelszámoló nyilatkozik, a végelszámoló ugyanis a szervezet képviselőjévé válik.

Végelszámolási eljárás

A végelszámolási eljárás során a szervezet legfőbb szerve döntést hoz a jogutód nélküli megszűnésről, és a végelszámoló személyéről. Végelszámoló bárki lehet, aki képviselő is lehetne. (Lásd a Ki lehet képviselő kérdésre adott választ.) A végelszámolásról szóló határozatot követően a végelszámoló válik a szervezet képviselőjévé. A végelszámolás során érdemes ügyvéd és könyvelő segítségét kérni, hogy a folyamat ne húzódjon el túl hosszú ideig (akár évekig).

A válasz az előző kérdésre adott válaszban rejlik. Az egyesület esetében döntést kell hozni, az alapítvány esetében viszont – a törvényi feltételek hiányában – nem lehet megszüntetni a szervezetet (illetve csak úgy, ha „direkt” nem működnek törvényesen, ebben az esetben is hosszadalmas és nem veszélytelen az eljárás).