A civil szervezetek kötelesek a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági melléklet elkészítése valamennyi civil szervezetet (nem csak a közhasznú civil szervezeteket) terheli. A közhasznúsági melléklet elkészítésének a lényege, hogy abban az esetben, ha a civil szervezet valamikor úgy dönt, hogy közhasznú szervezetté kívánja önmagát minősíttetni, a bíróság a korábban elkészített és letétbe helyeztetett közhasznúsági mellékletei alapján állapítja meg, hogy megfelel-e a minősítési kritériumoknak vagy sem.

Azok a civil szervezetek tehát, amelyek nem végeznek közhasznú tevékenységet, a civil tv. értelmében egyfajta „0”-ás közhasznúsági mellékletet készítenek és tesznek közzé, valamint helyeztetnek letétbe a nyilvántartási szabályok szerint.

Abban az esetben, ha a civil szervezet közhasznú tevékenységet végez (akár közhasznúnak minősített, akár nem az), a közhasznúsági mellékletben be kell tudnia mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, azok fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásának részletes kimutatását, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. Mindebből az látszik, hogy a közhasznú tevékenységet végző, és a közhasznúsági mellékletet valódi tartalommal megtölteni köteles civil szervezet számára a szabályok jóval szigorúbbak, mint a többi civil szervezet számára.

Fontos értelmezési kérdés merül fel a civil tv. 30. §-ában. A 30. § a beszámoló legfőbb szerv általi jóváhagyását (elfogadását) követő kötelességekről (is) szól. A törvény e szakaszában úgy rendelkezik, hogy a beszámolót „letétbe kell helyezni és közzétenni”. A letétbe helyezés és a közzététel értelmezéséhez a törvény egészének rendszertani, és a nyilvántartásról szóló törvény értelmezésére is szükség van.

A letétbe helyezés rendszertani értelmezéséből az következik, hogy a letétbe helyezést azzal lehet megvalósítani, hogy a szervezet a beszámolót eljuttatja a törvényszékre. A nyilvántartási tv. 39. §-a szerint az a szervezet, amelyik letétbe helyezésre köteles (tehát valamennyi civil szervezet), köteles a beszámolót az OBH részére „megküldeni” (az elektronikus úton történő benyújtás szabályait is tárgyalja). De az elektronikus benyújtás szabályozása terén fontosak a nyilvántartási tv. 105. §-ában foglaltak. Ez 2015. január 1. napját követően papír alapú benyújtás helyett az elektronikus úton történő benyújtást írja elő, amelyet az OBH az országos névjegyzékben közzétesz.

A civil tv. a letétbe helyezés mellett alkalmazza a közzététel fogalmat is, mivel a törvény 30. § (4) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy amennyiben a szervezet honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed honlapjára is.

A civil tv. ugyanakkor kettős kötelezettséget ír elő, a közzétételnek és a letétbe helyezésnek (ami szinonim fogalom a bírósághoz való benyújtással) meg kell valósulnia, a határidőt tekintve pedig a civil tv. szerint minden tárgyévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell megtörténnie.