A közhasznú jogállás tekintetében a legfontosabb és elsőként megemlítendő tényező az, hogy a közhasznúságról szóló teljes fejezet valamennyi közhasznú szervezetre vonatkozik, azaz pl. a nonprofit gazdasági társaságokra is, amennyiben közhasznúak. A civil tv. 32. § (1) bekezdés b) pontjában úgy rendelkezik, hogy minden olyan szervezet közhasznú minősítést szerezhet, amelyre vonatkozóan törvény lehetővé teszi a jogállás megszerzését. A civil szervezet mellett jelenleg ilyen a nonprofit gazdasági társaság a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 4. § (4a) bekezdése, illetve a szociális szövetkezet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 8. § (3) bekezdése alapján.

A civil tv. a közhasznú tevékenység, a közhasznú szervezet és a közhasznú minősítés fogalmait eltérően definiálja, aminek az a jelentősége, hogy közhasznú tevékenységet végezhet szervezet úgy is, hogy nem rendelkezik közhasznú minősítéssel. Végeznie is kell, amennyiben a minősítést meg akarja szerezni, ugyanis a kérelem benyújtását megelőző két évre vonatkozóan a feltételeknek való megfelelés bemutatása (a törvény nem a bizonyítás, hanem bemutatás kifejezést használja) a jogállás megadásának alapja.

A közhasznú tevékenységről lásd az értelmező rendelkezéseket. A közhasznú tevékenységet végző szervezet a következőképpen lehet közhasznú a civil tv. szerint. Nyilvántartásba vett szervezetnek kell lennie (tehát nem polgári jogi vagy civil társaságnak), közhasznú tevékenységet kell végeznie és „a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal”, továbbá „megfelelő társadalmi támogatottsággal” kell rendelkeznie. A mindezeknek megfelelő szervezetek körét a civil tv. szűkíti, méghozzá azzal, hogy csak a civil szervezetek és az egyéb olyan szervezetek, melyeknél a közhasznú jogállás megszerzését ugyanezen törvény lehetővé teszi, lehetnek alanyai a közhasznú jogállásnak. (Tehát gazdasági társaságok, költségvetési szervek stb. nem.)

Fontos, hogy a civil tv. – az értelmezési lehetőségeket alapvetően kizárva – megmagyarázza a „társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrások” és a „megfelelő társadalmi támogatottság” fogalmakat. A civil tv. a jogalkalmazó számára a közhasznúság tekintetében gyakorlatilag csak a közhasznú tevékenység szempontjából ad értelmezési lehetőséget, ott is kifejezetten a közfeladatra épülő közhasznúság fogalma az, ahol némileg szabad a mérlegelés a közvetlen vagy közvetve kifejezések használatában. A közhasznú szervezetté minősítés tekintetében nem is a leglényegesebb a megfelelés az „erőforrások” és a „támogatottság” kívánalmainak, hanem a közhasznú tevékenység helyes értelmezése.

A közhasznú tevékenységet végző szervezet akkor szerezheti meg a közhasznú jogállást, ha a szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, azaz a 32. § (3) bekezdése szerint „az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetők”. A közhasznú tevékenység végzését a civil tv. ennél a mondatnál külön kiemeli, ami azt jelenti, hogy a társadalom és az egyén közös szükségletei kielégítéséhez a szervezet a közhasznú tevékenység végzésével járul hozzá, és azt egyébként dokumentálja is a közhasznúsági mellékletben, a célcsoportra vonatkozó adatai között. (Azaz gyakorlatilag bárki számára hozzáférhető a tevékenysége, szolgáltatásai.)

A megfelelő erőforrás és a társadalmi támogatottság meglehetősen mechanikus szabályai nem adnak értelmezési lehetőséget, azt a szervezet vagy teljesíti, vagy nem, ugyanakkor a feltételeket és az azokból származó következményeket érdemes röviden megvizsgálni.

Két különálló feltételnek kell önmagában megfelelni: az egyik az erőforrások, a másik a társadalmi támogatottság feltétele. Az erőforrás-feltételnek akkor felel meg a szervezet, ha a három erőforrás-feltétel közül legalább egynek megfelel, azaz

• az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
• a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
• a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Bármelyik feltétel teljesülése esetén vélelmezi a jogalkotó a megfelelő erőforrást, ugyanakkor a megfelelő erőforrásnak az elmúlt két lezárt üzleti évben kell teljesülnie.

A társadalmi támogatottság megfelelőségét akkor vélelmezi a jogalkotó, ha

• a felajánlott 1%-os összegekből kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (kivéve az 54. § alapján szerzett bevételeket), vagy
• a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
• a közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

Fontos, hogy a feltételek ebben az esetben is vagylagosak, elegendő egyet teljesíteni közülük, ugyanakkor azt szintén az elmúlt két lezárt üzleti év vonatkozásában kell teljesítenie a szervezetnek.

A leglényegesebb a közhasznúvá válás szempontjából tehát a két lezárt üzleti év szabálya: ez alapjaiban változtatja meg az eddigi közhasznú szabályokat, hiszen a hatályos szabályozás alapján két évnek el kell telnie ahhoz, hogy egy szervezet élhessen a közhasznúság adta előnyökkel és lehetőségekkel. Egyébként éppen emiatt alakította úgy a jogalkotó az átmeneti rendelkezéseket is, hogy a civil tv. hatálybalépésénél már közhasznúnak minősített szervezeteknek rendelkezésére álljon két év arra, hogy bemutathassák, megfelelnek az új feltételeknek.

Fontos szabály, hogy a közhasznú jogállás a közhasznú nyilvántartásba vétellel jön létre. A szervezet – ugyan a civil tv. mechanikus szabályai alapján azt megelőzősen már két évig dokumentáltan közhasznú tevékenységet végez – csak a bejegyzés napjával válik közhasznúvá. A státusz megszerzése a közhasznú szervezeti minősítéssel együtt járó jogok és kötelezettségek keletkezése szempontjából fontos.

A közhasznú szervezetek működésére és gazdálkodására más szervezetekhez képest eltérő szabályok vonatkoznak (ez azt is jelenti, hogy a közhasznú nonprofit gazdasági társaság működésénél is kötelező pl. az 5 millió forint éves bevétel felett létrehozni a felügyelő szervet, illetve a közhasznú szociális szövetkezet esetében is hatályos az eredmény felosztásának tilalma), többek között kötelező a kettős könyvvezetés. Ezek a szabályok ugyanakkor értelmezési lehetőséget nem vagy csak nagyon kis mértékben engednek – ennek esetei a következők:

„A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.”

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a közhasznú szervezet alaptevékenysége és közhasznú tevékenysége (ha csak részben, de) eltér egymástól, akkor a szervezet az eredményt nem gazdasági-vállalkozási, de még csak nem is alaptevékenységére fordítja, hanem csakis közhasznú tevékenységére. A gazdálkodás eredményének értelmezésekor viszont a gazdálkodó tevékenység definíciójára kell gondolnunk, ami alapján a közhasznú szervezetnek valamennyi bevételből származó (a ráfordításai levonása után kialakuló) eredményét közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez nem jelenti természetesen, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenysége körében nem számolhat el költséget, hiszen az eredmény a költségek levonását követően alakul ki, ugyanakkor a civil szervezetek költségeinek arányos elosztását egyébként is szabályozza a törvény (a közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a közhasznú szociális szövetkezet esetében viszont nem, melyek esetében az adótörvényeknek való megfelelésen kívül a költségek elkülönítését nem szabályozza egyéb jogszabály).

„A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.”

Valamennyi civil szervezet részére kötelező a közhasznúsági melléklet elkészítése. A civil tv. a közhasznú szervezeteknél megismétli ezt a kötelességet, ugyanakkor a két esetben más és más következményei vannak az elkészítés és a letétbe helyezés elmulasztásának.

Az ügyészség indítványára a bíróság a szervezet közhasznúsági jogállását megszünteti, ha – a 49. § (2) bekezdés b) pontja alapján – a közhasznúsági mellékletéből kiolvashatóan nem teljesíti a 32. § feltételeit.

A nem közhasznú szervezetek esetében a bíróság abban az esetben értesíti az ügyészséget a törvényességi ellenőrzés lefolytatása céljából, ha a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét a szervezet elmulasztja – a közhasznúsági mellékletre vonatkozóan is.

„Civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású.”

A korábbi általános gyakorlattal ellentétben a jelenleg hatályos civil tv. úgy rendelkezik, hogy a közhasznú jogállás feltétele a közszolgáltatási szerződés megkötésének. Az értelmezési nehézséget az okozhatja, hogy a közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges közvetlen közfeladat ellátás (vagy annak segítése) több esetben szerződéssel jön létre a felek (önkormányzat vagy állami szerv és a civil szervezet) között. A civil tv. a közszolgáltatási szerződés fogalmát meghatározza, viszont arról is rendelkezik, hogy mi nem minősül közszolgáltatási szerződésnek. A közszolgáltatási szerződés fogalmát lásd az értelmező rendelkezéseknél.

A látszólagos ellentmondást úgy lehet feloldani, ha azt feltételezzük, hogy a jelenleg – még a korábbi szabályok szerint közhasznú státuszt nyert – közhasznú szervezetek köthetnek közszolgáltatási szerződést (az átmeneti rendelkezések alapján, amelyek részletes kifejtését lásd később), és 2014. május 31-ig, ameddig a közhasznú szervezeteknek az új szabályok szerint kell regisztráltatniuk közhasznú jogállásukat, az új státusz mint feltétel meglétével köthetnek újra közszolgáltatási szerződéseket.

További értelmezési kérdés, hogy a közhasznú tevékenység során a közfeladat ellátása megvalósulhat-e szerződéssel (és ha igen, akkor az közszolgáltatási szerződés-e), ugyanis ebben az esetben önmagába forduló értelmezési spirálba kerülnénk. Éppen ezért a közhasznú tevékenység végzésével kapcsolatban azt feltételezzük, hogy a civil szervezet (vagy a civil tv.-ben nevesített szervezet) szerződés nélkül is elláthatja a feladatot (közvetve vagy közvetlenül), függetlenül attól, hogy erre kapott „megbízást” vagy kötött bármilyen megállapodást ebben a kérdésben.