A IX. fejezet több – rendkívül fontos – esszenciális elemet tartalmaz. Az 53/A. § meghatározza a jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezet fogalmát. A jelentős költségvetési támogatás akkor mutatható ki egy szervezet esetében, ha az államháztartás központi alrendszerétől kapott támogatás (tehát nem ideértendő az önkormányzati vagy nemzetközi támogatás) valamely költségvetési év vonatkozásában összességében az éves költségvetési támogatások tekintetében az 50 millió forintot meghaladják. Az ilyen szervezet vezető tisztségviselője vagyonnyilatkozat-tételre köteles. A képviseletre jogosult vezető tisztségviselőjét a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról szóló tájékoztató megküldésével a miniszter harmincnapos határidővel felhívja vagyonnyilatkozat tételére. A vagyonnyilatkozatot a Civil Információs Portálon keresztül kell nyilvánossá tenni annak átvételétől számított 15 napon belül.

Érdekes megfogalmazása a jogszabálynak, hogy a törvény 19. § c) pontjára hivatkozik, ugyanakkor ez a pont nem csak az államháztartás központi alrendszerének forrásairól szól. Ebben az esetben tehát a törvény szűkíti a költségvetési támogatást, kifejezetten a magyar állami költségvetésből származó támogatásokra (pontosabban a központi költségvetési támogatásokra).

A civil tv. ennél a fogalomnál ugyanakkor azonnal bevezeti annak kivételét is: az 54. § kiveszi a szűkítő hatály alól azokat a támogatásokat, amelyek esetében a folyósított pénzeszköz

• „rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy
• annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) szerint történt, vagy
• az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.”

Ezeket a beszámoló készítésénél le kell vonni és nem adódnak hozzá ahhoz az 50 millió forinthoz, amely a bevételi oldalon jelentős költségvetési támogatásúnak minősít egy civil szervezetet. Röviden nem tartozik bele az 1%-os támogatás (illetve más normatív támogatás), uniós források, illetve az sem, ha olyan feladat ellátását célozza, amely jogszabályban meghatározott és az állam vagy közigazgatási szerv felelősségébe tartozik (ez a szöveg meglehetősen nagy közös halmazt jelenthet a valóságban a közhasznú tevékenységet végző szervezetek támogatásával).

A költségvetési támogatások szakmai összehangolása, illetve az azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében a civil társadalmi ügyekért mindenkor felelős miniszter szakmai monitoring rendszert működtet. Ezt azért hozta létre a jogalkotó, mert több olyan kétely is felmerült az NCA és az egyéb költségvetési támogatások rendszerével kapcsolatban, hogy ezek nem szűrték ki a párhuzamosságokat, és így ugyanarra a célra két forrásból is szerezhetett támogatást egy szervezet (kettős finanszírozás). A monitoring rendszer ennek a rendezőelvnek megfelelően tartalmazza a pályázati kiírások, támogatási döntések és támogatások adatait.

Ennek működtetése érdekében az előirányzat kezelője előzetes jóváhagyás céljából köteles megküldeni a fent említett adatokat a civil társadalmi ügyekért felelős miniszter számára. A jogalkotói cél ebben az esetben az volt, hogy a miniszter hozza meg az előirányzatot jóváhagyó döntést annak indokoltságától függően. Ez kifejezetten új szabály, kérdés, hogy a miniszter ezekben az esetekben a transzparencia követelményét hogyan alkalmazza a gyakorlatban.