A NEA rendelkezésére álló források 80%-ára pályázatot kell kiírni, ezen belül legalább 10%-ot visszatérítendő, 70%-ot pedig vissza nem térítendő támogatásra. A pályázat és a támogatás között érdemi különbség van a civil tv. szerint: a pályázat a támogatás egyik eszköze. A támogatás viszont több ennél, nagyobb kört ölel fel. A NEA rendelkezésére álló források 20%-a, amire nem kötelező pályázatot kiírni, szintén támogatás, ugyanakkor a költségvetésben nevesített támogatás vagy a civil társadalmi ügyekért felelős miniszter által jóváhagyott, egyedi támogatási kérelem is támogatásnak minősül.

A NEA rendelkezésére álló források közül a leglényegesebb az 58. § (1) bekezdés d) pontja, az éves költségvetési törvényben meghatározott, a NEA támogatására elkülönített összeg. A források legnagyobb hányadát ez adja. 

Új szabály, hogy a NEA rendelkezésére álló éves források 10%-át a miniszter saját hatáskörében való döntése alapján osztják szét, méghozzá gyakorlatilag minden jogcímen (kivéve az adományok kiegészítését), tehát a szervezetek működésére vagy tevékenységük támogatására is.

A NEA kedvezményezettjeit is a támogatás-pályázat tekintetében határozza meg a civil tv.: a NEA terhére nyújtott támogatás kedvezményezettje az egyesület és az alapítvány lehet. Ez esetben nem sorolja az egyesületek közé a törvényalkotó a szakszervezetet és a pártot, így ezek a szervezetek nem lehetnek támogatás alanyai (tehát nem is pályázhatnak). Pályázat alanya is az egyesület és az alapítvány, valamint – elkülönítetten – a szövetség lehet.

Megváltozott a NEA szervezete is az NCA-hoz képest. A NEA szervezetének létrehozásában a hatályos szabályozás alapján együttműködik az Országgyűlés, a miniszter és az elektorok. A miniszter által a Tanácsba felkért három személyt „a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései” szerinti ún. stratégiai partner civil szervezetek jelölik. A hivatkozott 2010. évi CXXXI. törvény rendelkezései szerint a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki, melynek lakonikus definíciója olyan szervezeteket jelöl meg, amelyek „készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek”. Egyéb megkötést nem tesz a törvény, sem más jogszabály.