Civil Rights

A civil szervezetek adománygyűjtésével, gazdálkodásával és a közhasznúsággal foglalkozó kormányrendelet szabályai

A civil tv. 73. § (1) bekezdése alapján a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben szabályozza a címben jelzett tárgyköröket. Ezt szolgálja a 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről.

A rendelet meghatározza az adományt és az adományozás egyes fogalmait. Az adomány fogalmánál azt érdemes kiemelni, hogy pénzbeli és természetbeli is lehet, és hogy azt az adományozottnak alap- vagy közhasznú céljának elérésére, ellenszolgáltatás nélkül adja az adományozó. Fontos kiemelni, hogy ugyan a szabályozás valamennyi eleme újdonság a magyar jogban, az adományszervező olyan szabályozott jogintézmény, amely részleteit eddig a szokásjog sem alkalmazta és nem ismerte. Az adományszervező olyan egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság, amelyet az adományozott bíz meg azzal, hogy gyűjtse helyette és nevében az adományt. Ez azt jelenti, hogy ilyen megbízásnak profitorientált gazdasági társaság vagy természetes személy nem lehet alanya. Ugyanakkor az adományszervező megbízásának nincsenek további feltételei, részletszabályai.

Természetes személy lehet adománygyűjtő, ugyanis a rendelet megkülönbözteti az adománygyűjtőt az adományszervezőtől. Az adománygyűjtő lehet természetes személy, méghozzá olyan, aki meghatalmazással végzi ezt a tevékenységet.

A rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az alapcél szerinti tevékenység része a közhasznú tevékenység (lásd a közhasznú jogállásról szóló részben). Hozzá kell tenni, hogy ezt a rendelkezést nem csak a rendelet tekintetében lehet értelmezni. A civil tv. 27. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bevételeket és a kiadásokat elkülönítetten tartja nyilván a szervezet, az alapcél szerinti tevékenységből származó bevételeket („ezen belül a közhasznú” tevékenységből származó bevételeket) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételektől. Ezt a rendelkezést egyértelműbb formában erősíti meg a rendelet.

Az adománygyűjtést külön fejezetben szabályozza a rendelet. Fontos, hogy az adományszervező és az adománygyűjtő megbízása között eltérés van: ugyanis míg az adományszervezővel a rendelet szerint megbízási jogviszony keletkezik, az adománygyűjtő meghatalmazás alapján jár el. A meghatalmazott adománygyűjtő köteles igazolni önmagát és bemutatnia a meghatalmazását (valamint a mellékletet, ami az adományozott vagy adományszervező adatait tartalmazza) a rendelet 8. § (2) bekezdése szerint. Ebből következik, hogy az adományszervező is meghatalmazhat adománygyűjtőt. Az adománygyűjtés szabályai egyebekben meglehetősen egyértelműek, e helyütt további értelmezésüket mellőzzük.

A közhasznúsággal kapcsolatban a rendelet meghatározza a közhasznúsági melléklet tartalmát. Erre egy olyan mellékletet (formanyomtatványt) rendszeresít a rendelet, ami ugyan minta, de a kötelező elemeket tartalmazza. A közhasznúsági mellékletet ugyan ettől eltérően is el lehet készíteni, de ezeket az elemeket tartalmaznia kell. A rendelet megfogalmazása szerint: „rendelet 1. mellékletének megfelelő, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni” a közhasznúsági mellékletet. Ez azt jelenti, hogy nem a formai, hanem a tartalmi kérdések a lényegesek, ettől függetlenül vélhetően valamennyi közhasznúsági mellékletet benyújtó civil szervezet pontosan ebben a formában fogja azt benyújtani.