Ökotárs Alapítvány -
Civil Társ Programiroda
1056 Bp. Szerb utca 17-19
Telefonszám: 411-3500
kapcsolat@civiljogok.hu
A honlap elkészítését az *Európai
Bizottság “Európa a Polgárokért”
programja támogatta.
Az Országgyűlés idén, 2011. december 5-én, hosszas egyeztetés és egyezkedés után elfogadta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt. Az Ökotárs Alapítvány javaslatai közül több a törvény tervezeti és javaslati formájába is bekerült, ugyanakkor a civil társadalom és a kormányzat közötti kommunikáció folyamat nem zárult le idén december 5-én: a törvényben található felhatalmazó rendelkezések alapján indult jogalkotási folyamat éppúgy fontos a civil szervezetek számára, mint magának a törvénynek a megalkotásában való konstruktív részvétel volt. Véleményünket és javaslatainkat a készülő kormányrendelettel és a miniszteri rendelettel kapcsolatban ebben a szellemben alakítottuk ki, egyeztetve más civil szervezetekkel is.
Véleményünk szerint kifejezetten előremutató szabály, ugyanis tisztázza a helyzetet (hiszen az adományozó az adományáért kaphat egy kitűzőt vagy hasonló csekély értékű ajándékot, amivel a szervezet gyakorlatilag megköszöni az adományt és egyben emlékezteti az adományozót a szervezetre).
A tervezet zavarásnak minősíti különösen a „kéretlen elektronikus reklámüzenetet”, illetve „az adományozásra való felhívással megkeresett személy kifejezett elutasítása ellenére történő ismételt megkeresését”.
Véleményünk szerint a „kéretlen elektronikus reklámüzenet” megegyezik a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (reklámtörvény) 6. § (1) bekezdésében foglalt hozzájárulás nélküli (kéretlen) levelezéssel . A rendelettervezet megalkotásakor ugyanakkor helytelen lenne a reklámtörvény előírásaiból kiindulni, ugyanis a reklám és a reklámtörvény kifejezetten gazdasági viszonyokat szabályoz, ebben az esetben viszont az adományozás folyamatából kell kiindulni, ami lényegében eltérő a gazdasági folyamatokhoz képest.
Ezért javasoljuk, hogy az elektronikus üzenetek, illetve az azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján végzett adattovábbítás is kifejezett tiltás/elutasítás ellenére minősüljön zavarásnak.
„(3) Az adományozás önkéntes. Az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával. Zavarásnak minősül különösen a kéretlen elektronikus reklámüzenet, illetve az adományozásra való felhívással megkeresett személy kifejezett elutasítása ellenére történő ismételt megkeresése.”
Illetve:
8. § (3) Felhívás adományozásra elektronikus levél útján akkor küldhető, ha a címzett ehhez előzetesen írásban hozzájárult.
Javasoljuk, hogy a közhasznúsági mellékletben szerepeljen kérdés a tevékenységből részesülők arányára vonatkozóan (ez egy olyan érték lehet, amely megmutatja, hogy eleget tesz-e a szervezet annak a követelménynek, hogy a tagjain, munkavállalóin vagy önkéntesein kívül másnak is a javára végzi a tevékenységét).
Javasoljuk, hogy a közhasznú tevékenységből részesülőkre vonatkozóan ne „embereket” tartalmazzon a melléklet, hanem csak azt, hogy a „közhasznúsági tevékenységből részesülők” (ennek különösen nem emberekkel foglalkozó szervezetek szempontjából van jelentősége: kutyamenhelyek, különböző állat- vagy egyéb természetvédők, stb.).
Javasoljuk, hogy fűzzenek rövid magyarázatot a kérdésekhez, különösen az alábbi két esetben és módon:
- 2. pont: Tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása (rövid magyarázat lehet pl.: „célja, jellege, időtartama vagy gyakorisága szerint mutassa be a nyilatkozó”)
- 3. pont: a közhasznú tevékenység célcsoportja (rövid magyarázat lehet pl.: „mutassa be azt a közösséget vagy közösségeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve részesülnek a közhasznú tevékenységéből”)
Az alapítványnál nem szerepel az alapító megnevezése, vélhetően valamilyen félreértés miatt.
Javasoljuk, hogy az alapítót is nevezze meg a jogszabály.
A tevékenységek felsorolásánál hiányzik az ifjúsági munka és a közösségfejlesztés.
Javasoljuk, hogy a fent megnevezett két kategória is szerepeljen a cél szerinti besorolás listájánál.
„6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.”