Civil Jogok

Érvek a közcélú adományok adókedvezményének megtartása mellett az európai jó gyakorlat és tapasztalatok alapján

Az Európai Nonprofit Jogi Központ a közcélú magánadományok után járó személyi jövedelemadó kedvezmény, valamint a társasági adóalap kedvezmény tervezett eltörlése  kapcsán az alábbi érvekre kívánja a döntéshozók figyelmét felhívni:

    *  A közcélú magánadományok után járó adókedvezmények eltörlése ellentétes az adakozási kedv és kultúra ösztönzésének európai jó gyakorlatával.  Mint ahogy az Európa Tanács: Ajánlások az európai nem-kormányzati szervezetek jogi státuszával kapcsolatban kimondja, “a civil szervezeteket céljaik elérésében segíteni kell mind állami források, mind a támogatás más formái, például […] az adományok után járó adókedvezmények révén.”[1] A legtöbb európai országban a magánadományozók adókedvezményben részesülnek adományaik után. Cipruson és az Egyesült Királyságban például nem is maximalizálják az adókedvezmény mértékét, mely az összes adományozó számára elérhető. Írországban és Portugáliában a céges adományozók részesülnek hasonlóan bőkezű kedvezményben. Elmondható, hogy az EU-tagállamok számottevő részében az adófizetők az adóalapból levonható 10-20%-os adókedvezményt érvényesíthetnek.[2]

    * Az európai joggyakorlat azt mutatja, hogy a határokon átnyúló adományozás után egyre növekvő mértékben vehetnek igénybe adókedvezményt a támogatók, hiszen a legtöbb tagállam a közcélú adományok esetében biztosítja az adókedvezményeket. Az Európai Bíróság a Persche-ügyben[3] nemrégiben meghozott ítélete szerint a nemzetközi adományozás után járó adókedvezmények igénybevételének megakadályozása ellentétes az EU Szerződéssel. Úttörő jelentőségű döntésében a bíróság külön hangsúlyozta, hogy annak a lehetősége, hogy az adományozó adókedvezményben részesül, nagyban befolyásolja az adakozási kedvet. Hasonlóképpen, ha az adományozó nem tudja igénybe venni egy másik ország közhasznú szervezetének juttatott támogatása utáni adókedvezményt, az várhatóan rontani fogja az  adakozási kedvet. Az ilyen szabályozás a tőke szabad mozgását akadályozza, azaz ellentétes az EU-Szerződés 56-os cikkelyével. Dánia, Finnország, Hollandia, Lengyelország és Szlovénia módosították adószabályaikat annak érdekében, hogy az adományozók nemzetközi adományaik után is igénybevehessék az adókedvezményt saját országaikban. Ciprus, Görögország, Írország, Olaszország és Portugália néhány esetben engedélyezi a nemzetközi adományok utáni adókedvezményt. Összességében véve elmondható, hogy a magánadományozás ösztözésére európai szinten egyre több eszközt vezetnek be. 

2006-ban Lengyelországban a kormányzat az adományok után járó adókedvezmények szigorítását tervezte, de  az európai trendek elemzése után nemcsak megtartotta a már létező kedvezményeket, de ki is terjesztette azokat a nemzetközi adományokra. Ugyanez a helyzet jelenleg Bulgáriában, ahol az adókedvezmények eltörlését szorgalmazó javaslatokat utóbb átdolgozták és összhangba hozták az EU-normákkal. A módosításokban már a nemzetközi adományok után járó adókedvezmény is szerepel.

    * Az adományozás a részvételi demokrácia szerves része; egyike azon kevés eszközöknek, amellyel az adófizető önkéntesen hozzá tud járulni a közjóhoz. A magán és vállalati adományozás az erős, életképes és független civil társadalom indikátora és alapvető jelentősséggel bír bármely működő demokrácia számára. A kormányzatnak így nem arra kellene törekednie, hogy az adományozókat eltérítse adományozói szándékuktól, hanem épp ellenkezőleg, a magánadományozást ösztönző szabályozásokat kellene életbe léptetnie, amikor csak lehet. Mint az Európai Alapítványi Központ EU Jogi Bizottságának: A közhasznú szervezetek jogi és pénzügyi alapelvei című dokumentumában is olvasható, “mind a cégek, mind pedig a magánszemélyek számára elérhetővé kell tenni a közcélú szervezeteknek juttatott támogatás után járó adókedvezményeket, méghozzá tág keretek között...”[4]

    * Az adókedvezmények befolyásolják a cégek adakozási kedvét. Az adókedvezmények megszüntetése a civil szervezetek magántámogatásának visszaesését eredményezi.  Egy, az Egyesült Királyságban 2007-ben végzett felmérés, mely a magán és vállalati adományosztást vizsgálta, kimutatta, hogy a cégek adományozási szokásait nagymértékben befolyásolja az adókedvezmények megléte.[5]  Az adókedvezmények eltörlése nem jelenti a civileknek juttatott támogatások megszűnését, de mindenképpen befolyásolja az adományok nagyságát.[6]  A gazdasági válság miatt a vállalkozásoktól származó adományok már így is visszaestek, és a magánadományok után járó adókedvezmények eltörlése csak tovább rontaná a már így is pénzügyi nehézségekkel küzdő közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek helyzetét. A KSH adatai szerint 2006-ban a nonprofit szervezetek bevételeinek 14,1%-a származott magántámogatásból, ebből is mintegy 36 milliárd Ft-ot tett ki a vállalati támogatások összege, így az adományok akár kismértékű csökkenése is jelentős forráskiesést jelent a civilek számára.

    * Kevesebb bevétel esetén a közhasznú szervezetek kénytelenek lesznek visszavenni az általuk nyújtott szolgáltatások volumenéből és minőségéből. Ez hosszú távon az állami költségvetésnek jelent többletkiadást. A közhasznú szervezetek a társadalom közös szükségleteinek kielégítését, a közjót szolgálják azzal, hogy hatékony és költséghatékony szolgáltatásokat nyújtanak. Ha a bevételük csökken és emiatt a közfeladat-ellátásban kevésbé tudnak részt vállalni, az államnak kell magára vállalnia annak a terhét, hogy ugyanilyen mennyiségű és minőségű szolgáltatást nyújt a kedvezményezetteknek. A kormányzatnak mindezekre a szolgáltatásokra előreláthatólag többet kellene költenie, mint amennyit az adókedvezmények eltörlésével megtakarítana.[7]

    * Az adókedvezmények eltörléséből származó bevétel jelentéktelen mértékben érintené a költségvetést. Amikor a bolgár kormány mérlegelte az adókedvezmények eltörlését, a Bulgarian Center for Not-for-Profit Law (BCNL) által elvégzett becslés szerint a plusz adóbevételekből mindösszesen 97, 000 EUR bevétele származott volna az államnak. 

 

A fentiek alapján az Európai Nonprofit Jogi Központ felhívja a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül javaslatát és tartsa fenn a közcélú adományok után járó adókedvezményt, mely az európai jó gyakorlattal összhangban hozzájárul a jóléti rendszer és magyar civil szektor fejlődéséhez.

[1] Recommendations on the Legal Status of Non-Governmental Organizations in Europe Rec (2007) 14: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?id=1194609&Site=CM&BackColorInternet=999...

[2] European Foundation Centre, Response  to the European Commission public consultation on the European Foundation Statute: http://www.efc.be/efs/

[3] http://www.efc.be/content/alert.asp?ContentID=1600#_ftn1

[4] Teljes szöveg: European Foundation Center’s European Union Committee, Fundamental Legal and Fiscal Principles for Public Benefit Organizations, http://www.efc.be/projects/eu/legal/modellaw.htm

[5] Charitable Giving by Wealthy People for HM Revenue & Customs: http://www.hmrc.gov.uk/research/report29-giving-by-wealthy.pdf

[6] http://www.ssireview.org/articles/entry/would_americans_make_charitable_...

[7] Ibid