Civil Jogok

Átmeneti szabályok

Kérdés: 
Civil szervezetként az új szabályozással kapcsolatban milyen kötelezettségeink vannak?
Válasz: 

Az új szabályozás valamennyi civil szervezetet (kivéve a 2012-ben alakult civil társaságokat) érintő előírása, hogy kötelezővé vált a beszámoló elkészítése és letétbe helyezése, azaz megküldése az Országos Bírósági Hivatal (OBH, Budapest 1363 Pf. 24/1.) részére. A beszámolót elektronikusan is letétbe lehet helyezni az Ügyfélkapun keresztül, emellett ha a civil szervezet saját honlappal is rendelkezik, a beszámolóját és a közhasznúsági mellékletét saját honlapján is köteles elhelyezni. A beszámolóról bővebben a beszámolással kapcsolatos kérdéseknél olvashat.

Az egyesületekre is vonatkozik néhány nagyon lényeges változás. Ezek a Ptk.-ban találhatók meg. A legfontosabb módosítás, hogy az egyesület legfőbb szervét (a közgyűlést, illetve küldöttgyűlést) az eddigi öt év helyett évente legalább egyszer össze kell hívni, a vezető tisztségviselők megbízása pedig legfeljebb 5 évig tarthat. Az alapszabályban rendelkezni kell a képviseleti jog gyakorlásának módjáról is: ez lehet önálló vagy együttes, általános vagy csak bizonyos ügycsoportokra kiterjedő – ugyanakkor feltételekhez kötött képviseletet a bíróság nem vesz nyilvántartásba. Továbbá, az egyesület alapszabályát csak a közgyűlésen/taggyűlésen megjelent, szavazati joggal rendelkező tagok ¾-nek egyetértésével lehet módosítani, míg az egyesületi cél megváltoztatásához illetve az egyesület megszűnésének kimondásához valamennyi szavazati joggal rendelkező tag ¾-ének hozzájárulása szükséges. Az egyesület a fizetésképtelensége miatt indított eljárásban felszámolással is megszűnhet (részletesen lásd a „Mit kell tudni a felszámolási eljárásról?”szóló kérdésre adott választ). Továbbá fontos változás, hogy a civil törvény hatályos szabályai között kifejezetten megengedi az elektronikus ülésezést, ha a tagok személyazonossága megállapítható. (A kialakult gyakorlat – és a Ptk. vonatkozó szabálya – szerint a bíróság csak az olyan határozatot fogadja el, ahol a létesítő okirat rendelkezik azon elektronikus eszközökről és azok alkalmazásáról úgy, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. Egyébként bármilyen elektronikus rendszer használható).

Az új Ptk. az alapítványok esetében jelentősebb változásokat hozott. Egyrészt az alapítvány fogalmából eltűnt a közérdekű szó (annak valamilyen tartós célt kell folyamatosan megvalósítania), ezzel lehetővé vált a szakirodalomban általában „családi alapítványnak” nevezett altípus létrehozása. Alapítványt immár végintézkedéssel (végrendelettel) is létre lehet hozni. Amennyiben több alapító hoz létre alapítványt, azok jogaikat testületben, az „alapítók gyűlésében” is gyakorolhatják (működési szabályai az egyesület közgyűléséhez hasonlóak). Ha az alapítókhoz csatlakozni is lehet, szabályozni kell ennek feltételeit, módját is. Az alapító „kisesése” esetére is fontos új szabályokat hozott létre a jogalkotó (bővebben ld. az Alapítvány alapítója vagyok, mit tehetek, ha tudom, hogy tartósan (vélhetően éveken keresztül) akadályoztatva leszek abban, hogy az alapítványom továbbra is működjön? c. fejezetben). Az alapító okiratban szabályozni kell az alapítványi vagyon felhasználásának módját (pl. támogatás nyújtása pályázati úton, a kuratórium döntése alapján) illetve az azzal való gazdálkodás kérdéseit. Hasonlóan az egyesülethez, a megszűnés és megszüntetés szabályai is jelentősen változtak. 

Azoknak a civil szervezeteknek (egyesületeknek és alapítványoknak), amelyek adományosztó civil szervezetek voltak és azok kívánnak maradni, több mint valószínű, hogy létesítő okiratot kell módosítaniuk, ugyanis az adományosztó civil szervezetek létesítő okiratának a törvény szerint (a civil tv. 2. § 2. pontjában foglalt definíció alapján) tartalmaznia kell az adományosztást mint alapcélt.

Az adományosztó civil szervezet a civil tv. meghatározása szerint „a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre”. Fontos tehát, hogy nem olyan szervezetről van szó ebben az esetben, amely bárki számára hozzáférhető adományokat oszt, hanem olyanról, amely a civil szervezeteknek nyújtandó adományokat szervez, oszt szét. A definíció elég elvont ahhoz, hogy a fogalom tartalmazhassa a természetbeni és a pénzbeli juttatásokat is, valamint minden olyan adományt, amit egy civil szervezet juttat más civil szervezeteknek.

Az adományosztó civil szervezet a civil tv. meghatározása szerint „a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre”. Fontos tehát, hogy nem olyan szervezetről van szó ebben az esetben, amely bárki számára hozzáférhető adományokat oszt, hanem olyanról, amely a civil szervezeteknek nyújtandó adományokat szervez, oszt szét. A definíció elég elvont ahhoz, hogy a fogalom tartalmazhassa a természetbeni és a pénzbeli juttatásokat is, valamint minden olyan adományt, amit egy civil szervezet juttat más civil szervezeteknek.

Ugyanakkor bírói gyakorlattól függ majd, hogy ez mennyire lesz formális, azaz annak kell vajon szerepelnie az alapító okiratban, hogy pl. az alapítvány adományosztó szervezetnek minősül, vagy elég, ha eddig is benne volt mondjuk a célrendszer leírásában, hogy adhat támogatást a célok elérése érdekében és ettől már adományosztó szervezetnek minősül.

Az 1%-os felajánlásokat gyűjtő szervezetnek több adatszolgáltatási kötelezettségnek meg kell felelnie:

a) a szervezetnek regisztrálnia kell magát és igazolni a kedvezményezetti feltételek fennállását, a regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a. A regisztrált szervezet az adóhatóságtól technikai számot kap.

FONTOS: azon szervezetek számára, amelyek 2014-ben igazolják a kedvezményezetti feltételeknek való megfelelést, nem kötelező a regisztráció, mert a jogalkotó – átmeneti szabályként – a 2014. évre regisztrációval egyenértékű nyilatkozatként fogadja el azt is, ha a szervezet a kedvezményezetti feltételeket igazolja. Így az a szervezet, amelyiket a bíróság 2012. január elseje előtt vett nyilvántartásba (és egyébként a feltételeknek megfelel) kedvezményezett lehet.

b) A kedvezményezetti feltételek fennállását igazolni kell (ez az igazolás nem azonos a regisztrációval!). Az igazolást a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-i jogvesztő határidőt megelőzően kell az adóhatósághoz eljuttatni.

c) A szervezetek az átutalást követő év december 31-éig kötelesek elszámolni az átutalt összeg felhasználásával, különválasztva a cél szerinti és működési költségeket, illetve egy évre előzetesen tervezni az esetleges tartalékképzést. Az ilyen módon fel nem használt (vagy tartalékba nem helyezett) összeget a kedvezményezett visszautalja az adóhatóságnak. Az adatokról az átutalást követő második év május 31-éig kell adatot szolgáltatniuk a NAV részére.

A változások között vannak a gazdálkodás új szabályai, mint a bevételek és a kiadások elkülönített nyilvántartása (természetesen a törvény hatálybalépése előtt is elkülönítetten kellett ezeket nyilvántartani, az új jogszabály viszont némiképp más struktúrát határoz meg) stb. Ezekről bővebben lásd a könyvvitel, vállalkozás, gazdálkodás fejezetben szereplő kérdésekre adott válaszokat.