A régi Ptk. szabályai között nagy vívmánynak minősült az egyesületek esetében az elektronikus ülésezésre vonatkozó szabályozás, amelyet a jogalkotó az új Ptk-ból kiemelt, az új Ptk. más filozófiája miatt. 2014. március 15-étől a 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény) rendelkezik az elektronikus ülésezésről az egyesületek vonatkozásában.
Az elektronikus ülésezés szabályaira a régi Ptk. megfogalmazásához képest a civil törvény általi szabályozás árnyaltabb, pontosított megfogalmazást ad:

• A régi Ptk szerinti megfogalmazás:
  „A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti.”
• A civil tv. szerinti megfogalmazás:
  „Az egyesület ügyvezető szervének és döntéshozó szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, akkor, ha a létesítő okirat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.”
  „Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.”

A régi Ptk szabályozása még nem, de a civil törvény már kifejezésre juttatja a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció kritériumát is, illetve az elektronikus úton rögzített határozatok bírósághoz benyújtását illetően megköveteli a jegyzőkönyv készítését, melyet az ügyvezető az aláírásával hitelesít.