Civil Jogok

Egyesület és alapítvány

Az egyesület és az alapítvány között alapvető és fontos a különbség. A megkülönböztetés a gyakorlatban nagyon gyakran úgy merül fel, hogy akik valamilyen szervezetet kívánnak létrehozni céljaik megvalósítására, felteszik a kérdést: alapítványt vagy egyesületet (vagy annak valamilyen különös - sajátos - formáját) hozzanak létre. A kérdésfeltevés azonban – részben – téves: az egyesület és az alapítvány fogalmának elemzéséből világosan kitűnik, hogy a kérdés nem az, hogy milyen szervezetet hozzanak létre, hanem hogy milyen célt szeretnének elérni, és azt milyen keretek között kívánják megvalósítani, szükséges-e a céljukhoz vagyon vagy nem stb.

Az egyesületet ugyanis az egyesülési alkotmányos alapjog alapján alapítják meg a tagok (vagy alapítók), az alapítvány esetében viszont célra rendelnek bizonyos mértékű vagyont. (Lásd a Kell-e „kezdőtőke” az alapításhoz? kérdésre adott választ) Az első esetben szervezet alapú a jog megközelítése, a másodikban viszont vagyonközpontú. Másképpen fogalmazva, az egyesületnek tagjai vannak (akik személyek), de nem feltétlenül van vagyona, az alapítványnak nincsenek tagjai, de mindenképpen van vagyona.

Azért tartjuk fontosnak ezt a definitív alapvetést munkánk elején röviden bemutatni, és az alapvető különbségekre már itt felhívni a figyelmet, mert valamennyi hivatkozás az egyesület és az alapítvány alapvető különbségeire utal vissza, és valamennyi részletszabály e különbségek alapján vagy ezeknek a figyelembevételével jön létre.

Kérdés: 
Mi az egyesület?
Válasz: 

Az egyesület egy önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező olyan szervezet, amely nyilvántartja a tagjait, és a tagjait közös célra szervezi. Az egyesületet, annak státuszát és létrehozását a civil tv., a nyilvántartási tv. és a Ptk. szabályozza. Az egyesület létrehozásához 10 tag közös nyilatkozata szükséges, és az egyesület különös formái a párt, a szövetség, a szakszervezet.

Kérdés: 
Mi az alapítvány?
Válasz: 

Az alapítvány valamilyen tartós cél eléréséhez rendelt vagyon. Ebben az esetben nem több tag közös és együttes nyilatkozatára (jogi kifejezéssel: akaratnyilatkozatára) van szükség, hanem egy (vagy több) alapító vagyonának letétbe helyezésére, illetve biztosítására bármilyen igazolható módon (amiből a célt megvalósítja az alapítvány, a szervezetén keresztül). Az alapítvány tehát egészen más logika alapján jön létre, mint az egyesület és annak különös formái, viszont ugyanazok a jogszabályok szabályozzák státuszát, szervezetének kialakítását és nyilvántartásba vételét.

(Más kérdés, hogy a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítványok – különösen a kilencvenes években létrejöttek – többsége nem teljesen felel meg ennek a meghatározásnak, hiszen többnyire valamilyen program, cél megvalósítására, jelképes vagyonnal jöttek létre. Tipikus példája ez annak, hogy a gyakorlat olykor eltérően értelmezi és alkalmazza a jogintézményeket, mint ahogyan azt a jogalkotó eredetileg szánta: ezáltal nem válik sem rosszabbá, sem jobbá az alapítvány mint jogintézmény, mindenesetre eltérő felfogással használta és használja azt a jogalkalmazók sokasága.)

Mind az alapítvány, mind az egyesület jogi személyek, ami azt jelenti, hogy önállóan lehetnek alanyai jogoknak és kötelességeknek, képviselőiken keresztül szerződéseket köthetnek, perelhetnek és perelhetők.

Kérdés: 
Mi a civil társaság?
Válasz: 

A civil társaság az új Ptk.-ból kikerült. Ennek megfelelően a jogalkotó a civil törvényt módosította úgy, hogy a jogintézményt megtartsa: a civil társaság szabályait – némiképp megváltoztatva azokat – beépítette a civil törvénybe.

Civil társaságnak csak természetes személy tagjai lehetnek, akik közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására hozzák azt létre. Ez nem zárja ki, hogy a civil társaság szövetség tagja legyen

A civil társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik és vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható, ugyanakkor a vagyoni hozzájárulás hiánya nem kötelező eleme (alapítható vagyoni hozzájárulással is).

A civil társaságot a polgári jogi társaságra irányadó szerződési szabályok alapján hozzák létre, azzal a különbséggel, hogy a szerződést az ügyek vitelére feljogosított tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal, bármely okból, indokolás nélkül felmondhatja (azaz mintegy kiléphet a szervezetből), a tag halála, illetve felmondása esetén pedig a szerződés a többi taggal mindaddig hatályban marad, amíg a tagok száma egy főre nem csökken.

A civil társaság semmikor és semmilyen körülmények között nem végezhet gazdasági-vállalkozási tevékenységet. Ennélfogva, amennyiben vagyoni hozzájárulással alapítják a felek, a vagyont (a célja érdekében történő) felélésén (és esetleges pótlólagos vagyon ismételt felélésén) kívül nem bővítheti, nem forgathatja, nem fialtathatja. Gazdálkodhat, hiszen a gazdálkodó tevékenységet nem zárja ki a törvény (abban az esetben, ha vagyont rendelnek a civil társasághoz, gazdálkodnia kell is), de gazdasági vagy vállalkozási tevékenységet nem végezhet.