Civil Jogok

III. fejezet. A törvényben szabályozott nemperes eljárások szabályai

A bíróság a beadvány beérkezését követően háromféleképpen cselekedhet: 1. a kérelmet elutasítja, 2. hiánypótlást bocsát ki érdemi vizsgálatot követően (illetve átteszi az ügyet az illetékes bíróságra), vagy 3. nyilvántartásba veszi a szervezetet érdemi vizsgálatot követően. A Pp. szabályainak egyértelműsége (és a Pp. szövegének megfelelően kommentált változata és kimunkált gyakorlata) miatt az áttétel, az elutasítás vagy a hiánypótlás fogalmait nem szükséges magyarázni. Az elutasítás okai közül sem mindet, ugyanakkor a nyilvántartási tv. alapján kizárt alapító és a nem feljogosított személy esetében néhány kérdésről szót kell ejteni.

A kizárt alapító azt jelenti, hogy olyan alapító vett részt a szervezet alapításában (legyen szó alapítványról, egyesületről vagy sajátos egyesületről), aki a nyilvántartási tv. alapján abban nem vehetett volna részt. Amennyiben ezt a bíróság megállapítja, elutasítja a kérelmet. „Törvény alapján nem vehet részt” szervezet alapításában az, aki cselekvőképtelen (önállóan, képviselője nélkül) vagy aki közügyektől eltiltott személy. A jogszabályban arra feljogosított személy a képviselő. Új – és előremutató – szabály azonban, hogy a nyilvántartási tv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy a hiánypótlással nem érintett iratokat nem kell újra benyújtani.

Az érdemi vizsgálat akkor következik be, ha nincs helye áttételnek vagy hiánypótlásnak, illetve a hiánypótlásnak eleget tett a kérelmező: ebben az esetben a bíróság a benyújtástól számított 60 napon belül nyilvántartásba veszi a szervezetet (azzal, hogy a hiánypótlási felszólításban közölt határidő nem számít bele ebbe a határidőbe). Abban az esetben, ha a hiánypótlásnak nem vagy késedelmesen tett eleget a szervezet, a kérelmet a bíróság elutasítja.

Az ismételt hiánypótlásra való felhívás jogintézménye új szabály: a hiánypótlás teljesítésekor kérheti a kérelmező, hogy hívja fel a bíróság ismételt hiánypótlásra. Erre akkor van lehetőség, ha a benyújtott kérelemben vagy a mellékletben az eredeti kérelemben nem szereplő olyan hiányosság található, ami alapján hiánypótlásnak lenne helye. Ezzel a kérelmező megelőzheti egy újabb hiánypótlási „kör” elhúzódó eljárását, ugyanis felhívja a bíróság figyelmét az első hiánypótlás alkalmával megváltozott beadvány szövegére (vagy tartalmára, illetve annak melléklete szövegére vagy tartalmára). Ez akkor lehet lényeges, ha a hiánypótlás (első) teljesítésénél a kérelmező olyan módon változtatja meg a létesítő okiratot, hogy bizonytalanná válik, az adott esetben járhat-e a módosítás újabb hiánypótlással. Ebben az esetben a kérelmező kéri a bíróságot, hogy ismételten rendeljen el hiánypótlást (ha a bíróság is így ítéli meg). Furcsa ellentétes érvelés ugyanakkor, hogy abban az esetben, ha ezt nem teszi meg a kérelmező (nem kér ismételt hiánypótlást), és úgy módosítja a létesítő okiratot, hogy ismételt hiánypótlásnak lenne helye, a bíróság elutasíthatja a kérelmet, hiszen önmagától nem kell ismételt hiánypótlásra felhívnia a kérelmezőt.

A szervezet elnevezése tekintetében a bíróság azt vizsgálja, hogy a szervezet neve megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. Mindhárom követelmény elvi szintű, teljesítésük során a bírói gyakorlat meglehetősen szabadon alakulhat.

 

A módosított létesítő okirat eljárási szabályai

Új és jelentős szabály a korábbiakhoz képest, hogy a megváltoztatott létesítő okiratot nem pusztán el kell juttatni a bíróságnak, hanem azt változásbejegyzési kérelemmel kell benyújtani, méghozzá a változásbejegyzés valamennyi szabályát betartva. Ez azt jelenti, hogy a változásbejegyzés határidejét is be kell tartani, olyannyira, hogy ha a határidő be nem tartását látja a bíróság, abban az esetben az ügyészséget kérheti törvényességi ellenőrzésre. A változásbejegyzés a létesítő okirat változása esetében azért jelentős kérdés, mert a létesítő okirat legutolsó, egységes szerkezetű változatát nyilvántartásba veszi a bíróság, így elkerülhetők a létesítő okirat változásaiból eredő jogviták.


A közhasznú minősítés nyilvántartásba vételének szabályai

A nyilvántartási tv. e helyütt a civil tv.-nek azt az értelmezését erősíti, miszerint a 2012. és 2014. közötti átmeneti időszakban is bejegyezhető, nyilvántartásba vehető az egyes szervezetek közhasznú minősítése. Ugyanis egyrészt a közhasznú minősítés nyilvántartásba vételi szabályai úgy rendelkeznek, hogy a benyújtást megelőző két év beszámolóját csatolni kell a kérelemhez (amire 2014. után nem lenne szükség, mivel akkortól valamennyi szervezet – a nem közhasznúakat is ideértve – beszámolója letétbe helyezett és dokumentált módon a bíróságok nyilvántartásában és a Civil Információs Portálon is megismerhető), másrészt a szervezet csatolhatja a módosított létesítő okiratát is a kérelemhez, amennyiben úgy nyilatkozik, hogy a civil tv. szabályainak az nem felel meg. Eszerint a közhasznú minősítés nyilvántartásba vételi szabályainak az a jelentősége, hogy azt a feltételes értelmezést erősíti a civil tv. kapcsán, hogy a korábban (a civil és a nyilvántartási tv. előtt) közhasznú tevékenységet folytató civil szervezetek – amennyiben az új szabályoknak visszamenőlegesen megfelelnek – kérhetik az új szabályok szerint a közhasznú minősítésük megállapítását.

A létesítő okirat módosításáról és a közhasznú minősítés nyilvántartásba vételéről a bíróság ilyen esetekben egy eljárásban határoz.

A közhasznú minősítés nyilvántartásba vételének ez a lehetősége elkerülhetővé teszi azt a két évnyi várakozást, ami után a tömeges nyilvántartásba vételre lehet számítani, a nyilvántartásba vétel valójában folyamatos maradhat – igaz, hogy leszűkül az ezt igénylő (és végül sikeresen eljáró) szervezetek köre.