A szervezet nevének meg kell felelnie a névszabatosság, a névkizárólagosság és a névvalódiság elvének.

• Névkizárólagosság: azt jelenti, hogy a név különbözik az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, a név az egyediesítésre alkalmas, azaz a megjelölés a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét.
• Névvalódiság: azt jelenti, hogy a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas.
• Névszabatosság: azt jelenti, hogy a szervezet neve a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható.

A szervezet neve nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza.

Nem használhatók névként vagy annak egyes elemeiként az országban meg nem honosodott idegen szavak, egyébként a név idegen nyelven is megadható (a magyar elnevezés mellett, nem helyett). A latin vagy egyéb idegen szavak, kifejezések, elnevezések használatát a szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, történelmi hagyományok folytatása indokolhatja Egyéb esetekben csak akkor fogadható el, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésről van szó.

A természetes személy vagy szervezet nevének felhasználása (pl. Kodály Zoltán Társaság, Szegedi Tudományegyetem Pártolói Köre) hozzájárulást igényel a személytől, örököstől, szervezettől.

• azon személyek nevei, akik XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltöttek be;
• kifejezés, vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

A törvény meghatározza azt is hogy milyen elnevezések nem szerepelhetnek a szervezet nevében:

Ha a szervezet neve nem felel meg valamely fenti elvnek, a bíróság felhívja a kérelmezőt, hogy a létesítő okirat módosításával jelöljön meg olyan nevet, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek.

Pl. A bíróságok eddig – szabályozás hiányában – nyilvántartásba vettek olyan szervezeteket is, amelyek nevében a szervezeti formák keveredtek (pl. alapítvány nevű egyesületet stb). Így vették nyilvántartásba a szövetségeket is, ugyanis a szövetség – meghatározás híján – a korábbi egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban Etv.) alapján nem létezett (a Magyar Bankszövetség és más iparági szövetségek is pl. egyesületek, a bármilyen „szövetség” nevű pártok valójában pártok, jogi formájukat tekintve nem szövetségek: az Etv. a társadalmi szervezetek szövetségét ismerte csak, más jogi és természetes személyek szövetségét nem). A jelenleg hatályos szabályok ezt nem teszik lehetővé, mert a szervezeti formákat a jogalkotók egyértelműen tisztázták.

Lásd az előző válasz névkizárólagossággal kapcsolatos elemét.