A Civil Jövőkép koncepció a magyar nonprofit jogi szabályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki. Egyértelműen civil oldalról, de a mindenkori kormányzati közösségi szereplőkkel való együttműködésre építő kezdeményezés első, kézzelfogható eredménye.  

A Civil Jövőkép célja, hogy elméleti és gyakorlati áttekintést adjon a civil nonprofit szektor jogszabályi környezetéről, felvesse a legfontosabbnak tartott elvi és gyakorlati problémákat, és alternatívákat mutasson fel azok megválaszolására. 

A koncepció alább letölthető.

Elméleti kérdések

1. Mit vizsgál a Civil Jövőkép?

A tanulmány a hatályos (2004–2005-ös) magyar nonprofit jogi szabályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki. Áttekintést ad a civil non­profit szektor jogszabályi környezetéről, felveti a legfontosabbnak tartott elvi és gyakorlati problémákat.

2. Mi volt a Civil Jövőkép megírásának alapvető célja?

Célja, hogy az elmélet és gyakorlat áttekintése alapján alternatívákat mutasson fel a civil nonprofit szféra problémáinak megválaszolására.

3. Mit jelent a Civil Jövőképben használt „civil nonprofit szervezet” fogalom? Miért éppen ezt használjuk?

Amikor a társadalmi szervezeteken, a nem-állami szervezetek fogalomkörén belül akarunk egyes szervezeteket megkülönböztetni az állami kötődésűektől, a civil szervezet kifejezést használjuk. Emellett elterjedt a nonprofit szervezetekből álló nonprofit szektor fogalma, mint az állami és az üzleti szektor mellett a társadalom harmadik meghatározó, intézményesült szektorának elnevezése is. A két fogalom együttes használatával alakul ki a civil társadalom szervezeteinek összessége, a civil nonprofit szektor fogalma, mely tehát a civil társadalomnál szűkebb, de kézzelfoghatóbb kategória.

4. A civil szektor rendelkezik-e olyan jogosítványokkal, melyek lehetővé teszik a kezdeményezés legfelsőbb döntéshozói kör elé terjesztését?

Ez egy civil oldalról érkező, de a mindenkori kormányzati-közösségi szereplőkkel való együttműködésre építő kezdeményezés. Hisszük, hogy a civil nonprofit szektor tizenöt éves fejlődése után kellően érett és felkészült arra, hogy ilyen szintű stratégiai tervvel álljon elő, önállóan megfogalmazott jövőképet alkosson és a kormányzat elé vigye azt.

5. Milyen nonprofit szerveteket nem vizsgál a Civil Jövőkép, és mi ennek az oka?

A szakszervezetek, pártok, egyházak, szövetkezetek ésmás önkéntes alapon szerveződő formák ún. speciális célú nem nonprofit szervezetek (a kérdés a nonprofitra vonatkozik) melyek jogosítványait és kötelezettségeit rendszerint külön törvények is szabályozzák. A közalapítványok és az állami alapítású közhasznú társaságok pedig „félállami” jellegük miatt maradtak ki a vizsgálatból.

6. Civil szervezet-e a közhasznú társaság?

A tanulmány megközelítése alapján a költségvetési szerv által alapított nonprofit szervezetek, azaz közalapítványok, köztestületek, állami alapítású kht-k sokkal inkább költségvetési szervnek minősülnek mint civilnek. A magánalapítású kht-k azonban az egyesülési és társulási szabadság kifejezését jelentik, közhasznú tevékenység c éljából alakulnak, s ezért civil szervezetnek minősíthetők.

7. Megkülönböztethető-e az „igazi” civil a „nem igazitól”?

Jogi szabályozás segítségével elsősorban az alapításkor kinyilvánított szándék, az alapítás körülményei szerint lehet megkülönböztetést tenni „civil” és „nem civil” között. A kérdésre azonban csak a civil szervezet működésének, tevékenységeinek vizsgálata adhat választ.

8. Milyen alapokra épít a Civil Jövőkép?

Hasonló kezdeményezések már voltak, melyek eredményeit a tanulmány igyekezett beépíteni az anyagba: civil oldalról elsősorban a Nonprofit Szektor Analízis projekt kutatási eredményeit, állami oldalról pedig az Igazságügyi Minisztérium vagy a Miniszterelnöki Hivatal megismert terveit. A koncepció alkotásakor a nemzetközi jog szintjén érvényesülő normákra, a nemzetközileg elfogadott gyakorlatra és pozitív mintákra, a civil szervezetek működésével és létrehozásával kapcsolatos szabályozási és jogalkalmazói problémákra egyaránt támaszkodtunk. Mindezek figyelembevételével fő célunk egy független és fenntartható civil nonprofit modell körvonalazása volt.

9. Mi a Civil Jövőkép kapcsolata a jelenlegi magyar szabályozással?

A Civil Jövőkép koncepció a mai magyar nonprofit jogi sza­bályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki, és nem az egyes jogszabályok elemzésére szorítkozik. Ehelyett: a Civil Jövőkép nem kizárólag a civil szférát érintő egyes jogszabályok elemzésére szorítkozik. A reformkoncepció a magyar nonprofit jogi szabályozás átfogó és stratégiai vizsgálatából indul ki.

10. Milyen nemzetközi dokumentumokon, elveken alapul a Civil Jövőkép?

A civil társadalom nem intézményesült cselekvéseit az ún. negatív szabadságjogok védik: ilyen többek között a szólásszabadsághoz, a vallásszabadsághoz, a tulajdonhoz, a gyülekezéshez való alkotmányos jog. A civil szervezetek is elsősorban e szabadságjogok által meghatározottak. A fenti elvekről, illetve azok megvalósulásáról a következő dokumentumok rendelkeznek:

• Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948)
• Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966)
• Aarhusi konvenció (1998: Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról)
• Mi, a nép: civil társadalom, az ENSZ és globális kormányzás (2004: A Kiváló Személyiségek Bizottságának a jelentése az ENSZ és a civil társadalom kapcsolatáról)

11. Milyen a Civil Jövőkép kapcsolata az Európai Unió tagországainak jelenlegi gyakorlatával és szabályozásával?

A koncepció megalkotásakor figyelembe vettük, hogy jelenleg az Európai Unió országaiban sokféle civil nonprofit szektor működik. Történeti hagyományoktól, jogrendszertől, kulturális és politikai tényezőktől függően eltérőek a civil szervezeti formák, azok jogosítványai és kötelezettségei, a szervezeteknek és adományozóiknak juttatott kedvezmények mértéke. Az európai uniós szabályozás több területét is áttekintettük, az Európai Tanács és az Európai Bizottság anyagait, határozatait és az Unió alkotmányos szerződéstervezetét is.

12. Milyen hatása van Magyarország uniós csatlakozásnak a civil nonprofit szektor jogi szabályozására?

Magyarország uniós csatlakozását megelőzően megkezdődött a tagállamok és az Európai Unió szabályainak összeegyeztetését jelentő jogharmonizációs folyamat. A jogharmonizácoiós folyamat részeként a hazai civil nonprofit szektor jogi szabályozását is – az eltérő jogi szabályozás megszüntetése érdekében – az Európai Unió meglévő szabályrendszeréhez igazították. A civil jogi szabályozásnak a jövőben is teljes összhangban kell lennie az uniós normákkal.

13. Készülnek-e majd jogszabályok is a stratégiai anyagból?

A Civil Jövőkép egy civil oldalról induló kezdeményezés, amelyet a reformkoncepció szerkesztői nem az „asztalfióknak” írtak. Éppen ezért minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatjuk és támogatni fogjuk az abban foglaltak megvalósítását, bár tudjuk, hogy egy adott változtatás végig-vitelekor hosszú átfutásra kell számítani.

14. Mekkora eséllyel fogadja el a Civil Jövőkép anyagot a kormány?

Az előzetes egyeztetések során a kormányzati és ellenzéki politikusok egyaránt üdvözölték a civil szféra kezdeményezését. A pártok civil szakértői elismerésüket fejezték ki a szerkesztőknek az egységes, átfogó civil koncepció összeállításáért, a tervezet elfogadása érdekében támogatásukról biztosították a szerkesztőbizottságot.

15. Segítené a civil szektor működését egy egységes nonprofit szabályozás, „civil törvény”?

A Civil Jövőkép célja, hogy egységesítse a civil nonprofit szektor jogi szabályozását, azonban a koncepció megállapításai értelmében nem egy kódexben, hanem külön jogszabályokban, illetve egy új alapítványi törvény keretében, fokozatosan érdemes megvalósítani a civil szférára vonatkozó javaslatokat. (Bővebben ld. a koncepció 50. oldalán)

16. Ki finanszírozta ezt a kutatást?

A Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe nevű alapból az Ökotárs Alapítvány jelentős támogatást nyert el, mely finanszírozta a koncepció kidolgozását, és lehetővé teszi egy három­éves, átfogó stratégia végigvitelét.

17. Nem kellene megalkotni a civil szférának is megalkotnia az „állam stratégiáját”?

Értelmezhetetlen.

18. Mi a támogatás és mi a kiszerződés közötti különbség?

A támogatás esetében az állam egy általa megvalósítani kívánt állami politika kivitelezéséhez keres megvalósítókat, akik képesek a kívánt programot véghezvinni. A kiszerződés ezzel szemben nem állami programot, hanem közszolgáltatást finanszíroz. Ebben az esetben nem egy program- vagy projektcél adott, hanem egy szolgáltatási szükséglet, melyet az adott területen el kell látni. (Bővebben ld. a koncepció 37–39. oldalát)

19. Segíthető-e jogi eszközökkel (pl. törvénnyel) a nonprofit szervezetek átláthatósága?

A civil szervezetek nem demokratikus választás révén jöttek létre, így nem tarthatnak alanyi jogon igényt közpénzekre. Az állami támogatásért cserébe a civil szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy e támogatást „kiérdemelték”, az adópénzeket valóban jó célokra használták fel. Ennek alapján átláthatósági és elszámoltathatósági kritériumoknak, szabályoknak kell megfelelniük, melyek a támogatás mértékétől függően változhatnak – ilyenek pl. a közhasznúsági szabályok is. (Bővebben ld. a koncepció 17–18. oldalát)

Kérdések a nonprofit szabályozás jelenlegi kereteihez kapcsolódva

Egyesületi Törvény

1. Miért kell egyesület alapításához legalább 10 fő? Miért lenne jobb, ha akár három ember alapíthatna már egyesületet?

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 3. § (4) bekezdése kötelező érvénnyel írja elő legalább 10 fő alapító tag meglétét. Több ok szól a kötelező minimális létszám csökkentése mellett: egyrészről kistelepüléseken (ahol nehéz egy – esetlegesen ellentmondásos megítélésű – társadalmi probléma kezelésére létrehozandó egyesülethez a szükséges létszámú alapító tagot megtalálni) segítené a társadalmi önszerveződést, másrészről könnyebbé tenné a már létező szervezetek működését (figyelemmel arra a bírósági gyakorlatra, mely szerint a társadalmi szervezet tagjának jogait írásbeli meghatalmazás alapján más nem gyakorolhatja).

2. Elegendő-e egy három-négy fős szervezet komoly célok elérésére, társadalmi igény megjelenítésére, illetve döntéshozó és ellenőrző szerveik működtetésére?

A Civil Jövőkép következtetései szerint 3-4 aktív, lelkes polgár munkája elégséges lehet az általuk felvállalt cél megvalósításához, valamint a szervezet működtetéséhez.

3. Miért kellene jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet alapítására is lehetőséget adni?

A cél valójában az lenne, hogy rugalmasabb szervezeti keretek között, kevesebb adminisztrációs és pénzügyi teherrel alakulhasson és működhessen ún. „civil társaság”, mely jogi státusz a működési lehetőségek körében szinte azonos feltételeket kínálna, mint a társadalmi szervezet jogi státusza.

4. Jogi személyiség nélküli szervezet milyen jogi felelősséggel rendelkezne, illetve pályázhatna-e forrásokra? Lehetne, illetve kellene bankszámlát nyitnia? Vállalkozási tevékenységet végezhetne-e?

A jelenleg hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget ún. „civil társaság” létrehozására. A jogalkotónak kell tehát törvényi szinten szabályoznia ezt a szervezeti formát és egyben meghatároznia működésének főbb szabályait. A Civil Jövőkép javaslata szerint a civil társaság képviselője egy személyben lenne felelős a szervezet tevékenységéért. Üzletszerű gazdasági tevékenységet, vállalkozási tevékenységet nem végezhetne, de gazdálkodásnak, gazdasági forgalomnak, költségvetéssel szemben kötelezettségvállalásnak és elszámolásnak az alapszabálya szerinti működési körben éppúgy alanya lehetne, mint a jogi személyiséggel nem rendelkező más jogalanyok (így pl. pályázathatna állami támogatásokra). Ebben a formában értelmezhetetlen. A mondanivaló lényege nem derül ki.

5. Miért fontos, hogy Magyarország is csatlakozzon a Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek Jogi Személyiségét Elismerő szóló európai egyezményhez?

Az európai uniós csatlakozással kiemelt problémává vált, hogy a hatályos jogszabályok szerint nem áll rendelkezésre olyan szervezeti forma, mely lehetővé tenné a külföldön bejegyzett civil szervezet magyarországi tagszervezetének létrehozását. Az egyezményhez csatlakozott országok elismerik egy másik szerződő állam által jogi személyként elismert szervezet jogi személyiségét, amennyiben ezen szervezet megfelelnek az egyezményben felsorolt nonprofit és közhasznú jellegüket garantáló – feltételeknek.

6. Miért nem lehetnek kiskorúak egyesületi alapítók?

A kiskorú vagy korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselője közreműködése nélkül is tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, melyre jogszabály feljogosítja. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése szükséges. A gyakorlatban a bíróságok nem jegyzik be a csak kiskorúak által alapított (és vezetett) szervezetet.

Alapítványi Törvény

1. Milyen módon lehetne a gyakorlati igényekhez közelíteni az alapítványi szabályozást?

A hatályos szabályozás több ponton is irreális: a gyakorlatban a „szellemi alapítók” sokszor nem azonosak a „vagyoni alapítókkal”, ellenkező esetben elveszne befolyásuk a szervezet működésére; a valós funkció a legtöbb esetben nem újraelosztó, hanem programmegvalósító. Problémát jelent továbbá az a helyzet, mely szerint a szervezet függésben van az alapítótól, ugyanakkor az alapító csak utólag, reaktívan tud élni jogosítványaival. Megoldást jelenthetne az alapító és a kezelő szerv jogosítványainak újradefiniálása során lehetővé tenni, hogy az alapító tevékenyen részt vehessen az alapítvány munkájában. Széles körben alkalmazott szabály ugyanakkor, hogy azalapítás után a legfőbb döntéshozó szervvé a kezelő szerv válik.

2. Mit lehet tenni, ha az alapító tagok elérhetőségük, illetve aktivitásuk hiányával „gátolják” a szervezet működését?

Viszonylag gyakran jelentkező probléma, hogy nagyszámú – pl. negyven – alapító esetében a szervezet egy idő után működésképtelenné válik, amikor az alapító okirat módosítására lenne szükség. A bírósághoz benyújtandó módosító indítványt minden alapítónak alá kellene írnia. Tehát javasolt kevés számú alapítóval bejegyeztetni az alapítványt.

3. Van-e alapja az alapítói összeférhetetlenség lazításának?

Az alapító döntő befolyásának korlátját a Ptk. 74/C (3) bekezdése mondja ki, a Legfelsőbb Bíróság érve szerint azért, hogy „az alapító ne rendelkezhessen a számára esetleg adókedvezményt biztosító összeg felhasználásáról”. Az érvelés alapvetően hibás, hiszen az alapítványtevést nem honorálja semmiféle kedvezményt. A gyakorlatban csak az adomány után írható le csekély mértékű kedvezmény, ez viszont nem köthető az alapítóhoz.

4. Mi a jelentősége az adományosztó alapítványoknak?

Az adományelosztó alapítványok száma csekély és az általuk elosztott összeg nagyságrendekkel kisebb, mint az állami támogatások mértéke, szerepük azonban kulcsfontosságú a szektor jövője szempontjából. Ezek a szervezetek képviselik ugyanis a magánszektorban az újraelosztást, lehetővé téve a közössé számára fontos ügyek hosszú távú támogatását.

5. Mi lehetne a tőkésített alapítványok szerepe?

A javaslat lényege szerint, amennyiben az alapító kötelezettséget vállal egy összeg tőkealapként való befektetésére és annak jövedelmét adományként évente szétosztja, akkor az alapítvány kedvezményekben részesül. Ez a „tőkésített alapítványok lényege” a koncepció szerint, mely nem fedi le teljes mértékben a szerepüket.

6. Van-e a jogi kereteken belül megoldás a programmegvalósító alapítványokra?

Gyakorlati oldalról nehézségekbe ütközik a programmegvalósítás, mert a hatályos szabályozás abszurd és életszerűtlen helyzetből indul ki, és strukturális problémákat okoz a szervezetek működésében. (Esetleg röviden leírni ezt az életszerűtlen kiindulási pontot.)

7. Kell-e önálló törvény az alapítványokról?

A Civil Jövőkép egy új, az alapítványok létrehozását, működését átfogóan szabályozó törvény keretében, a javaslatok fokozatos megvalósítását tartja kézenfekvőnek, ugyanakkor a jelenlegi keretek – azaz a Ptk. – megfelelő módosításával is elérhetők a kívánt változások.

Közhasznú Szervezetek, Közhasznú Társaságok

1. Megvalósultak-e a közhasznú szervezetekkel, a közhasznú minősítéssel kapcsolatos remények a törvény megalkotása óta?

Egy közelmúltban készült hatástanulmány szerint a törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a forrásteremtés területén. Másik oldalról vizsgálva a kérdést: a közhasznúsági státusz gyakorlati jelentősége sem tisztázott.

2. Hogyan lehet fejleszteni a közhasznú státuszt és a hozzá kapcsolódó értékeket?

Általános az egyetértés abban a tekintetben, hogy a közhasznúság tartalma kiürült, valójában csak formális követelményeket állít fel. Éppen ezért fontos cél a közhasznúság valós tartalmának megerősítése.

3. Miért jobb a kiemelkedően közhasznú minősítés a közhasznú minősítésnél? Kell-e a két fokozat?

Amellett, hogy egy évvel kevesebbet kell várni az alapítás után, hogy a szervezet az 1%-ot fogadhassa, gyakorlatilag nincs nagy jelentősége, hogy egy szervezet kiemelkedően közhasznú-e. A törvényi követelmények sem jelentenek nagy különbséget, ezért a két fokozat fenntartása – a jelenlegi formában – nem indokolt, állapítja meg a Civil Jövőkép.

4. Hogyan lenne feloldható a közhasznú jelentés készítése kapcsán rendszeresen jelentkező bizonytalanság?

A Civil Jövőkép javasolja egy közhasznú jelentés jogszabályban meghatározott minta bevezetését.

5. Hogyan lehetne elősegíteni a közhasznú jelentés nyilvánosságra hozatalát és elérhetőségét?

A jelenleg hatályos, módosított szabályozás szerint a közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő év június 30. napjáig saját honlapján (ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon) közzétenni. Ugyanakkor a jogszabály nem rendel a kötelezettség mellé annak elmulasztása esetére jogkövetkezményeket, szankciókat.

Bírósági és ügyészségi gyakorlat

1. Szükséges-e az egyesületek és alapítványok bírósági bejegyzésének egyszerűsítése? Hogyan lehetne megkönnyíteni a bejegyzést?

A Civil Jövőkép megállapításai szerint szigorúbb szabályozás révén kell elérni, hogy a bíróságnak kötelezettsége legyen írásbeli végzésben és egyszerre előírnia a törvény szerint szükséges hiánypótlásokat. Az alapító okirat, illetve alapszabály-minta bevezetésével egyszerűsödne a bírósági bejegyzés folyamata. Másrészt, a meglévő bírói gyakorlat alapján kodifikálni kellene az egységesen elfogadott, szinte előírássá váló szabályozási módszereket.

2. Kellenek-e iratminták, nem okoznak-e ezek túlszabályozottságot?

Célravezetőnek látjuk olyan alapító okirat, illetve alapszabály-minta használatának bevezetését, mely sorvezetőként szolgálhat a civil szervezetek alapításakor. A minta tartalmi elemekről nem rendelkezne, csak azt rögzítené, hogy miről kell rendelkeznie a civil szervezeteknek az alapításkor.

3. Milyen iratmintákra lenne szükség? – Alkalmazható-e a bíróságoknál használt ellenőrző kérdéssor a civil szervezeteknek is?

Az alapító okirat, illetve alapszabály-iratminta bevezetése mellett jelentős segítséget nyújtana a bíróságoknál használt ellenőrző kérdéssor nyilvánosságra hozatala.

4. Elérhető-e az, hogy Magyarországon mindenhol egyenlő eséllyel jegyezzenek be egy egyesületet, alapítványt vagy közhasznú társaságot?

Úgy véljük, hogy az alapító okirat, illetve alapszabály-minta bevezetésével egységesülne a jelenleg meglehetősen szerteágazó bírói követelményrendszer is, mely az egyenlő eljáráshoz való jog kiteljesedésének irányába hatna. Másfelől szükséges lenne a bíróság mérlegelési jogkörének határait rögzíteni.

5. Lehet-e szerepe a civil szervezeteknek az egységes bírósági és legfelsőbb bírósági gyakorlat elérésében?

A civil szervezetek akciókkal és más érdekképviseleti módszerekkel felhívhatják a figyelmet a bírói gyakorlat esetlegességére, és szorgalmazhatják az előírások kodifikálását, azon túl az eljáró hatóság mérlegelési jogkörének rögzítését.

6. Lenne-e eredménye a közhiteles nyilvántartásnak?

A civil nonprofit szervezetekkel kapcsolatban többféle adatbázis létezik, melyek nem állnak kapcsolatban egymással – és ennek nem adatvédelmi okai vannak. A Központi Statisztikai Hivatal és a bíróságok nyilvántartásai nincsenek összhangban. Ezért kiemelkedő jelentőséggel bír a civil szervezetek közhiteles, központosított nyilvántartásának bevezetése, mely elsősorban a szektor átláthatóságát növelné, valamint egyben kutathatóságát is elősegítené.

7. Miképp szűnhet meg egy szervezet? Mi lesz a vagyonával?

A szervezet megszűnéséről az alapszabály alapján közgyűlés határoz, illetve alapszabály vagy törvény alapján a bíróság dönt. Az alapítvány vagyonáról való rendelkezés, amennyiben arról az alapszabály nem rendelkezik, a bíróság döntési körébe kerül.

8. Megkülönböztethető-e a működő szervezet a nem működőtől?

Gyakran felmerül a fenti kérdés, hiszen jelentős számú szervezetről feltételezhető, hogy bár be vannak jegyezve, valójában nem működnek. Kézenfekvő megoldást jelent a szervezetek pénzforgalmának vizsgálata. A pénzforgalom vizsgálatából viszont nem minden esetben vonhatók le messzemenő következtetések: előfordulhat, hogy egy önkéntes alapon működő szervezetnek nincs pénzforgalma, ez azonban közel sem jelenti a szervezet passzivitását.

9. Miképp szüntethető meg egy „alvó” szervezet?

Az alvó szervezetek megszüntetésére nincs mód, amennyiben a működés (illetve a „nem-működés”) a szabályok betartása mellett történik. A gyakorlatban nem egyszer fordul elő, hogy egy szervezet valóban csak „alszik”, azaz akár több év tétlenség után újra tevékenykedni kezd, így új tagok belépésével, új források megjelenésével.

10. Hogyan lehetne ideiglenesen szüneteltetni az átmeneti forráshiánnyal vagy érdekhiánnyal küzdő szervezetek működését úgy, hogy ezzel egyidejűleg az adminisztrációs kötelezettségeik is fel legyenek függesztve?

A szervezetek teljesen törvényesen is felfüggeszthetik átmenetileg tevékenységüket, de ebben az esetben is több kötelezettség terheli őket, többek között az adóbevallás benyújtása, KSH-jelentés elkészítése. Célszerű lenne ezekben az esetekben – a szabályozás módosításával – a szünetelés időszakára a kötelezettségek alóli felmentést megoldani.

Nyilvánosság, Internet és e-kormányzás

1. Miként erősíti a demokráciát az internetes részvételi formák elterjedése?

A demokráciát, a „jó kormányzást” az átláthatóság jellemzi. A transzparencia megteremtésére, többek között az érvényben lévő jogszabályok, jogszabálytervezetek és koncepcionális anyagok széleskörű megismertetése jelentene megoldást. A fenti anyagok nyilvános megismertetésének gyors és költséghatékony módja az internetes felületek alkalmazása. Mindemellett, az internetes technológiák kiválóan alkalmazhatóak a párbeszédre, a konzultáció lebonyolítására.

2. Miért nem ismeri el jogszerűnek a bíróság az internetes vagy e-mailes szavazást pl. az egyesület döntéshozatalában?

A 21. század gyakorlatában már élő igény lenne on-line közgyűlés vagy elnökségi ülés összehívására, döntéshozatalra. A bírósági gyakorlat viszont az „e-közgyűlési” határozatokat nem fogadja el, így nem jegyzi be a kért változtatást az alapszabályban. Reményeink szerint az elektronikus aláírás bevezetésével ez a probléma is megoldódik.

3. Az állami pályázati lehetőségekről miért nincsen egy internetes adatbázis?

A pályázatok monitorozását sokan piaci alapon végzik, illetve néhány civil szervezet önkéntes alapon vagy támogatások segítségével vállalja fel. Az Üvegzseb törvény alapján azonban ez a feladat közvetlenül az állami szereplőket terheli. A meglévő adatbázisok összekapcsolása valószínűleg nem lenne egyszerű, viszont az egységes pályázati összeállítás révén megvalósulna a kormányzati pályázati rendszerek, valamint ezáltal a kormányzat nagyobb fokú átláthatósága.

4. Nem sérti-e az esélyegyenlőség elvét az internet-központú pályázati rendszerek elterjedése?

De igen. A kis szervezetek előrelépésének sok akadálya van, és az internet-elérés is ezek közé tartozik. Éppen ezért a kormányzati szereplőknek egyrészt a „hagyományos” módszereket párhuzamosan kell alkalmazniuk a modern eszközökkel, másfelől a mindenkori kormánynak támogatnia kell az olyan programokat, amelyek a közvetlen vagy közvetett internet-elérést szolgálják. Utóbbira jó példa a Teleházak és az e-Magyarország pontok hálózatának kiépítése.

5. A nyilvánosság elegendő-e a civil szervezetek hitelességének és elszámoltathatóságának megteremtéséhez?

A nyilvánosság – a rendszeres nyilvános megjelenés, a szervezetről szóló információk elérhetősége, a lakossági és egyéb kapcsolatok – sokat segítenek abban, hogy a civil szervezetek megítélése javuljon. Kétségkívül a pozitív megítélés kialakítását önmagában egyetlen eszköz alkalmazása nem teszi lehetővé. A Civil Jövőképben kiemelt minőségbiztosítási rendszer elterjedése a szektorban, tovább javíthatja a nonprofit szféráról kialakult képet.

1%-os törvény

1. Milyen adomány az 1%-os felajánlás?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) lehetőséget nyújt a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója törvényben meghatározott részének felhasználásáról, megjelölt kedvezményezett javára és eljárás szerint nyilatkozatban az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) rendelkezzen.

2. Mindig lesz 1%-os törvény? Mi lesz a szerepe, ha a civil szektor megerősödik?

A Civil Jövőkép szerint a civil szféra hosszútávon mind anyagilag, mind erkölcsileg a valódi adományozás elterjedéséből profitál, ezért a tanulmány a törvény „átmeneti” jellegét veti fel, hangsúlyozva, hogy minden finanszírozási módosítást csak nagyfokú óvatossággal és körültekintéssel lehet véghezvinni.

3. A helyi kezdeményezések vagy a nagy médiakampányt folytató szervezetek részesülnek-e döntően az 1%-ból?

Az 1%-os felajánlásokhoz jutó szervezetek listája nyilvános, és ezt a listát – a megszerzett összeg nagysága alapján – valóban olyan szervezetek vezetik, amelyek intenzív, költséges médiakampányt folytatnak. Összességében azonban fontos tudni, hogy elaprózva ugyan, de a felajánlások zöme kis szervezethez érkezik, amelyek számára jelentős bevételi forrást jelent az 1%, sőt, sokszor ez a legjelentősebb bevételi forrásuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyi jövedelemadó 1%-a adózó általi felhasználásának lehetősége jelentősen közrejátszott a civil szervezetek kommunikációs technikáinak fejlesztésében.

4. Megoldható-e hogy az 1% célszervezete tudja, hogy kitől kapta a támogatást?

A hatályos jogszabályok erre nem adnak lehetőséget, figyelemmel arra, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. tv. 5. § (3) bekezdése értelmében a rendelkező által a nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek. A kedvezményezettek a javukra utalt összegekre vonatkozóan jogosultak felvilágosítást kérni.

Államháztartásról szóló törvény – állami finanszírozás

1. Kaphatna-e minden civil szervezet „alanyi jogon” (vagy taglétszám, működési területe alapján) támogatást az államtól, önkormányzattól?

Sok, civil szervezetnél tevékenykedő ember érzi úgy, hogy az államnak támogatnia kellene a civil szervezetek tevékenységét, függetlenül a pályázatoktól, mivel a társadalom számára hasznos tevékenységet végeznek. A Civil Jövőképben megfogalmazott koncepció nem támasztja alá ezt az igényt: azt gondoljuk, hogy az állam csak abban az esetben adjon támogatást civil szervezeteknek, amennyiben a szervezetek az állam feladatait vállalják át, abban működnek közre. A civil szervezeteknek közvetlen pénzbeli támogatást nem kell kapniuk „csak azért, mert civilek”.

2. Milyen káros jelenségek miatt alakult ki az állami finanszírozáshoz kapcsolódó túlszabályozott jogi gyakorlat?

Magyarországon a minisztériumok felügyelete alatt működő alapok, közalapítványok végeznek állami célok (politikák) megvalósítására irányuló pályáztatást, míg a jogszabály által kötelezően ellátandó állami közszolgáltatások végrehajtására elsősorban a normatív finanszírozás, illetve esetenként a közhasznúsági szerződésszolgál. Ezeket azonban egyöntetűen „támogatásként” tartja nyilván az államháztartás. Mindemellett a különböző típusú támogatások céljai, elvei, indokai, kritériumai és módszerei rendezetlenek, szabályozatlanok. Így véleményünk szerint az egyik legfontosabb feladat az állami finanszírozási rendszer „átfésülése”, elvi és technikai kérdések pontosítása.

3. Alapítványok feltőkésítése helyett nem lenne jobb, ha sok kis szervezet kapna számukra jelentős összeget?

Az elmúlt 15 – 20 évben rengeteg támogatás érkezett Magyarországra magánalapítványoktól, nyugat-európai kormányoktól, melyek kis részletekben, felaprózva számos civil szervezet működését segítették. Most, hogy ezek a források kiapadtak, felmerült az igény, hogy hazai alapítványok töltsék be a donor-szerepet. Azonban Magyarországon ez az alapítványi forma nem alakult ki, ennek következtében a kis összegű, rugalmas, kevéssé bürokratikus támogatások elérésének lehetősége megoldatlan.

4. Mi az előnyösebb: az állammal kötött szerződés vagy a támogatás?

Mindkét konstrukció valójában nem más, mint az „állammal kötött szerződés”,azonban míg az egyik egy tisztán polgári jogi „szolgáltatási szerződés”, addig a „támogatás” a támogató és a kedvezményezett között létrejövő támogatási szerződés, mely polgári jogi és közjogi elemekből épül fel. A Civil Jövőkép a szolgáltatási szerződés modell létrejöttét támogatja, azzal együtt is, hogy a civil szférának a közbeszerzési törvény értelmében versenyeznie kell a for-profit vállalkozásokkal.

5. Lehet-e ösztönözni a kiszerződést az önkormányzatoknál?

A Civil Jövőkép szerint, ha sikerül tisztább jogi helyzetet teremteni, egyértelművé tenni a feladatátvállalás kereteit, elterjedtebb lenne az önkormányzat – civil partneri kiszerződés.

6. Hogyan csökkenthető az egyenlőtlenség a szerződő partnerek között? Az állam, mint szerződő partner miért szegheti meg büntetlenül a szerződést?

Az államot ugyanúgy kötik a szerződés, illetve a jogszabályok rendelkezései, mint a vele szerződő civil szervezetet. Az állam, illetve a vele szerződő fél szerződésszegése között a jog nem tesz különbséget; a Magyar Állam és az önkormányzatok perképesek, amennyiben szerződést szegnek, perelhetőek. A gyakorlatban a legtöbb civil szervezet – érthetően – nem él ezzel a jogával, viszont vannak arra példák, hogy egy jól megfogalmazott levéllel „jobb belátásra” bírható az állami, önkormányzati szerződő fél.

7. Hogy lehet kiküszöbölni, hogy a támogatást nyújtó kormányzati, illetve önkormányzati szerv csak a szerződéskötés után szabja meg a pontos feltételeket, így az elszámolás módját?

A támogatási szerződés – csakúgy, mint minden kontraktus – a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A szerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják; egyoldalúan a szerződést nem lehet módosítani. Ezért, amennyiben az elszámolás módja a szerződésben kellően szabályozott, a fenti esethez hasonlóan ez is szerződésszegésnek minősül.

8. Miért kell már a pályázat benyújtásakor minden igazolást benyújtani, miért nem elég a szerződéskötéskor?

A Civil Jövőkép javaslata szerint a pályázati rendszer reformjának egyik fontos eleme, hogy a pályázat benyújtásakor minimalizáljuk a kötelező mellékleteket, és az államháztartásról szóló, illetve az államháztartás működési rendjéről szóló törvény rendelkezései által meghatározott igazolásokat, iratokat csak a szerződéskötéskor kelljen benyújtani.

9. Miért kérnek pályázatokhoz olyan adatokat, igazolásokat is, amelyekhez nincs is köze a támogatásnak?

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII. 30.) Korm.rendelet VIII. fejezete által meghatározott nyilatkozatok, igazolások bekérhetők. Ezzel együtt gyakran előfordul, hogy a kérések – nyilatkozatok, igazolások – jelentős része nem indokolható jogszabályokkal. A Civil Jövőkép azt javasolja, hogy a kötelező mellékletek többségét csak szerződéskötéskor kelljen benyújtani.

10. Nem válna hatékonyabbá a pályáztatás az egységes pályázati nyilvántartás bevezetésével?

De igen, a nyilvántartás átláthatóbbá tenné az állami, önkormányzati támogatásokat, valamint jelentősen egyszerűsítené, olcsóbbá tenné a pályáztatási eljárást, ezért a Civil Jövőkép javasolja az egységes rendszer bevezetését.

11. Miért nincs (releváns) pályázati monitoring? Lehet-e változtatni a költségelszámoláson alapuló pályázati utánkövetés módszerén?

A második kérdésre nem ad választ. A pályázati monitoring ritkaságszámba megy, annak ellenére, hogy ez a pályáztató érdeke lenne. A monitoring-készítésben a legfőbb visszatartó erő a monitoring költség- és munkaigénye.

12. Hogyan hidalható át a kormányváltás vagy önkormányzati választás utáni finanszírozási bizonytalanság?

Abban az esetben tompíthatók a finanszírozási bizonytalanságok, amennyiben a civil szervezetek hosszú távú, választási periódusokon átívelő szerződéseket írnak alá.

13. Az egyes pályázatokat elbíráló szervezetek részesülhetnek-e az adott pályázat támogatásaiból?

Az Európai Unió szabályrendszerébe szigorú előírásokat iktattak be a közpénzek elosztásáról döntő személyek összeférhetetlenségével kapcsolatban. Az összeférhetetlenségi szabályok kiterjednek a pályázatelbíráló személyek munkáltatóra is. A fentiek alapján a bírálók szervezete – elméletileg – nem részesülhet támogatásban.

Adótörvények – adományozás

1. Miként ösztönözhető adószabályokkal az adományosztó, tőkésített alapítványok elterjedése?

A tőkésített alapítványok alapítói speciális kedvezményekben részesülnének, melyeknek célja éppen az ilyen jellegű szervezetek alapításának ösztönzése lenne. Az adókedvezmény kétféle lehet: a) az alapítványtétel (vagy ilyen alapítvány tőkéje javára adománytétel) emelt szintű adókedvezménye; b) az alapítványi tőkealap jövedelme nem csak állami értékpapírokba, hanem – részben vagy egészben – pénzpiaci és részvényalapokba fektetve is adómentes lenne.

2. Az adókedvezmények emelésével növelhető-e a magánadományozás hajlandósága?

A Civil Jövőkép szerkesztőinek véleménye szerint – valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján – megállapítható, hogy az adományok adóból leírható kedvezményének növelésével, illetve azáltal, ha az adomány összege az adóalapból levonható, ösztönzően hat az adományozásra.

3. Miért lenne jobb, ha az adóalapot és nem az adót csökkentené az adomány?

Empirikus vizsgálati eredmények alátámasztják, hogy a magasabb jövedelműek (több adót fizetők) esetében az adóalap csökkentése ösztönzi az adományozást. A legtöbb nyugat-európai országban, így Belgiumban, Németországban, illetve Spanyolországban a magánszemélyek nettó jövedelmük 10 százalékáig vonhatják le adományaikat adóalapjukból.

Adótörvények – nonprofit gazdálkodás

1. Gátolja-e a civil szektor fejlődését a jelenlegi adószabályozás?

A civil szervezetek felénél az éves összbevétel 500 ezer forintnál kisebb összeget képvisel. Ezeknél a szervezeteknél gyakorlatilag sem TB-, sem helyi adó fizetési kötelezettség nem jelentkezik. A jelenleg érvényes számviteli szabályok így aránytalanul nagy, értelmetlen adminisztrációs terheket rónak az alacsony éves bevétellel rendelkező civil szervezetekre.

2. Ösztönözze-e a nonprofit szervezetek vállalkozási tevékenységét a szabályozás?

Ebben a formában nehezen értelmezhető a kérdés, illetve a kérdés és a válasz közötti kapcsolat. Az európai trendeknek megfelelően Magyarországon is fontos célkitűzéssé vált a civil nonprofit szervezete alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmek összhangjának megteremtése, illetve a két bevételforrás arányainak optimális felállítása. Első lépésként fontos lenne a „vállalkozási tevékenység” értelmezése.

3. EU-kompatibilis-e a nonprofit szervezetek gazdálkodását is érintő ÁFA-törvény?

A Civil Jövőkép szerint célszerű és szükséges lenne megvizsgálni, illetve felülbírálni az ÁFA-törvény áfamentes szolgáltatások körére és a visszaigénylés lehetőségére vonatkozó részét a 6. számú EU-direktíva figyelembevételével, valamint összeegyeztetni a törvény áfamentes szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozó bekezdéseit a fenti irányelv rendelkezéseivel.

4. Legyen-e adómentes a nonprofit szervezetek vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme?

Ennek megítélésében kulcskérdés, hogy a vállalkozási tevékenységből származó jövedelem adómentessé tétele, illetve az egyéni adományok kedvezményének növelése egymást kizáró alternatívák-e. Amennyiben igen, úgy a második javaslat élvez prioritást. A vállalkozási tevékenység teljes adómentessége nemzetközi tapasztalatok alapján nagy visszaélésekre ad lehetőséget, illetve versenyelőnyhöz juttatná a nonprofit szervezetek vállalkozásait, ami ellentétes lenne az Európai Unió versenysemlegesség alapelvével.

Számviteli és társadalombiztosítási szabályok – nonprofit gazdálkodás

1. A jelenlegi nonprofit gazdálkodásra vonatkozó szabályok közül melyek nehezítik meg leginkább a civil szervezetek működését?

A civil szervezetek működésének egyik alapvető problémája, hogy a gazdálkodásra vonatkozó szabályok nem differenciáltak. A túlszabályozottságon enyhítene a felesleges eljárási szabályok törlése, egyszerűsítése a kisebb szervezeteknél. A Civil Jövőkép javaslatai: a) a társadalombiztosítási szabályok módosítása (a bejelentési kötelezettséget ahhoz a tevékenységhez kötni, amelyre vonatkozóan a járulékfizetési kötelezettsége előáll; b) a számviteli törvény módosítása (meghatározott éves bevétel alatt működő szervezetek mentesítése a beszámoló-készítési, könyvvezetési, stb… kötelezettségek alól); c) az 1 millió forint összegű éves bevétel alatt működő civil nonprofit szervezetek beszámoló-készítési, könyvvezetési és könyvvizsgálati kötelezettségének differenciált, egyszerűsített szabályozása.

2. Csökken-e a civil szektor átláthatósága a számviteli szabályok könnyítésével?

Nem engedhető meg, hogy a számviteli szabályok egyszerűsítése az átláthatóság rovására menjen. A Civil Jövőkép kizárólag abban az esetben érvel a szabályok felülvizsgálata és egyszerűsítése mellett, amikor a szabályozások egyértelműen csak felesleges adminisztrációval járnak, mert nem relevánsak egy kisebb civil szervezet tekintetében.

3. Nem kell-e bizonyos esetekben szigorításról is beszélni?

A lazuló szabályok visszaélésekre adhatnak lehetőséget. A Civil Jövőképben ehhez kapcsolódó konkrét javaslat is megfogalmazódott, vagyis szorgalmazzuk, hogy a nagyobb civil szervezeteknél átláthatóbb tőkenyilvántartás jöjjön létre, amely elkülöníti a szabadon felhasználható és a kötött tőkerészt, valamint a törvény által előírtnál gyakrabban legyen kötelező egyesületeknél közgyűlést tartani.

4. Növelhető-e az alapítványok, egyesületek átláthatósága, hitelessége a számviteli szabályok változtatásával?

A szervezetek pénzügyi szempontból vett „hitelességét” növelhetik a számviteli szabályok, vagy akár a könyvvizsgáló által jegyzett beszámoló, azonban általánosságban megállapítható, hogy nem tudják betölteni ezt a szerepet. Az átláthatóságot, megbízhatóságot sokkal inkább növeli például egy független minőségbiztosító igazolása.

5. Miért kell mindenképpen bankszámlát fenntartania egy civil szervezetnek?

A pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 16.) számú Korm.rendelet 3. § (6) bekezdése kötelezi a belföldi jogi személyeket, így az egyesületeket és az alapítványokat is arra, hogy a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartsa, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán bonyolítsa, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kössön. A Civil Jövőkép elvei alapján ez sok esetben felesleges pénzügyi terhet jelent a civil szervezetek számára.

6. Szükséges-e a számviteli szabályok differenciálása a szervezetek nagysága szerint?

A Civil Jövőkép szerint kétségtelenül szükséges, mert a szervezetek működési hatékonyságát negatív irányba befolyásolják a túlzott adminisztrációs terhek, illetve az eljárási jogi túlszabályozottság.

7. Mi az a „kicsi” szervezet? Milyen mutatók alapján lehetne a könnyített számviteli szabályokat alkalmazni egy civil szervezet esetében?

A differenciálás alapja lehet a bevételi vagy kiadási értékhatár mellett a foglalkoztatottak megléte, illetve azok száma. Másfelől megoldás lehet valamely kedvezmény mindenkori (érték?)határához kötni az egyszerűsített szabályok alkalmazásának lehetőségét. További alternatívát jelent több feltétel együttes, konjunktív meghatározása is.

8. Hol húzható meg a bevételi határ?

Több javaslat is felmerült ezzel kapcsolatban. Az 500 ezer forintos bevételi határ a civil szervezetek közel felének, míg az 1 millió forintos határ 70%-uk számára jelentene könnyített adminisztrációt. (Összehasonlításképp: egy minimálbérrel bejelentett alkalmazott egy évre 945 ezer forintos költséggel jár 2005-ben.)

9. Mi történik majd, ha egy könnyített számvitelű szervezet megnő, megváltozik és kikerül a kedvezményezetti körből?

Természetesen ezt is szabályozni kell majd, ha a könnyített számviteli szabályok elfogadásra kerülnek, de erre vonatkozóan csak ekkor lehet javaslatot kidolgozni.

10. Hogyan megy csődbe egy alapítvány vagy egyesület?

Jelenleg nincs megfelelően szabályozva ez a kérdés, ahogy általában a szerveztek megszűnésének szabályai sincsenek részletesen kidolgozva.

11. Elérhető-e az, hogy a bankok alacsonyabb díjat kérjenek a nonprofit szervezet számlafenntartásáért?

Ez a bankok üzletpolitikájának függvénye, nem jogi szabályozási kérdéskörbe tartozik, így a Civil Jövőkép nem tesz javaslatot e kérdésben.

12. Miért nem elég csak akkor bejelenteni, ha van foglalkoztatott, de ha nincs, akkor nem kell?

A Civil Jövőkép javaslatot tesz a társadalombiztosítási szabályok módosítására: célszerű lenne a bejelentési kötelezettséget ahhoz a tevékenységhez kötni, amelyre vonatkozóan a járulékfizetési kötelezettsége előáll.

Érdekképviselet – lobbi

1. Miért érdeke a kormányzatnak segíteni a civil szervezetek érdekérvényesítését?

A civil szervezetek érdekeik érvényesítése során gyakran kerülnek az állami, önkormányzati képviselőkkel konfliktusba, ezért jogos a kérdésfelvetés. Hosszú távon azonban a kormányzat értékes információkhoz jut az érdekérvényesítőkön keresztül, megismerheti a választói értékeket, észrevételeket. Amennyiben pedig partneri kapcsolatokat épít ki a civilekkel, illetve a társadalmi szervezeteken keresztül a nyilvánossággal, választópolgárokkal, valamint a döntéshozatal során figyelembe veszi véleményüket, úgy döntései mögött bizonyíthatóan szélesebb támogatói kör áll. A civilek tevékenysége által lehetővé válik a választópolgárok és a döntéshozók közötti visszacsatolás.

2. Miért kellenek jogi garanciák a részvételi demokrácia gyakorlati érvényesüléséhez?

A jelenlegi gyakorlatban a civileket a döntéshozatali eljárásokba csak zártkörűen vagy bizonyos feltételekhez kötötten vonják be. A cél az átlátható keretek között folytatott érdekérvényesítés lenne.

3. Milyen – nem feltétlenül jogi – eszközökkel lehetne elősegíteni a részvételt?

Megfelelő intézményrendszerrel, képzésekkel, az internetes technológiák megfelelő alkalmazásával.

4. Hogyan érhető el, hogy az önkormányzati döntéshozatalban is komolyan vegyék és bevonják a civil szervezeteket?

Amennyiben a közigazgatás számára együttműködési kötelezettség állna fenn, ha világos jogszabályi garanciák lennének, akkor a civilek bevonása a döntéshozatalba nagyon valószínű, hogy javulna.

5. Mi a garancia arra, hogy a civil javaslatok be is épülnek a döntésekbe?

A jogszabályi garanciákhoz kapcsolódó szankciókkal (pl. az eljárásrend megszegése esetén megsemmisíthető a döntés) a hatóságok körültekintőbben járnának el. Példa lehet erre a környezetvédő szervezetek jogosítványa.

Letölthető anyagok	Fileméret	Letöltés
civiljovokep.pdf	224.17 kB	Letöltés