Útmutató a civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok közötti gyakorlati eligazodáshoz

2011. december 22-én (egyes részei 2012. január 1-jén) hatályba lépett az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban civil tv.), és egy nappal később a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban nyilvántartási tv). Azóta, 2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) is.

Ezek a törvények – kiegészülve az azokhoz készített kormány- és miniszteri rendeletekkel – alapvetően új helyzetet teremt a civil szervezetek számára. Például a két törvény már azt is némiképp eltérően határozza meg, hogy mik azok a civil szervezetek.

Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a három új törvény és a rendeletek mellett – módosult tartalommal – hatályban maradtak korábbi (a tárgyat szabályozó) jogszabályok is pl.: a különböző adótörvények stb. Az új törvények léte kötelezővé teszi az új szabályok értelmezését, új kérdések felvetését, ugyanakkor ez jó alkalom arra is, hogy egyértelműbben és részletesebben értelmezzük a korábbi szabályokat is – szigorúan szem előtt tartva azok alkalmazását a gyakorlatban.

A szövegmagyarázatokkal és példákkal minél gyakorlatiasabb módon szeretnénk bemutatni a civil szervezetek tagjai, vezetői, azok ügyvédei, könyvelői, illetve az új civil szervezetet alapítók számára azt, hogy mit jelentenek a törvények egyes jogintézményei[1], szakaszai. A jogintézményeket egyrészt magyarázó jelleggel, másrészt úgy is tárgyaljuk, hogy konkrét – sokakat foglalkoztató – kérdésekre konkrét válaszokat adunk. Mindennek végeredményben az a célja, hogy minden, az érintett jogszabályokat alkalmazó személy tisztán lásson és biztonsággal elérje céljait.

Az útmutatót ennek megfelelően két fő részre osztottuk. Az első rész olyan gyakorlati kérdésekre ad választ, amelyeket az érintettek a leggyakrabban és különösebb jogi háttértudás nélkül tesznek fel, mielőtt valamilyen civil tevékenységbe kezdenek vagy valamilyen fontos döntés előtt állnak, pl. szervezetet szeretnének alapítani, közhasznúságról döntenek vagy adózási, könyvelési kérdésekben bizonytalanok. Ez a rész logikailag a kérdésfeltevő szempontjából közelít, és a jogszabályokat a gyakorlat alapján vizsgálva ad útmutatást és választ a felmerülő kérdésekre. Ezért nem vizsgálja külön-külön a jogszabályokat, hanem azokat a maguk teljességében alkalmazza (tehát nem csak az újonnan hatályba lépett szabályokkal foglalkozik).

A második rész ehhez képest fordított logikájú, a törvények szövegeinek ismertetéséből és értelmezéséből, magyarázatából (kommentárjából) áll. A második rész sokkal inkább a jogi háttértudással rendelkezők munkáját segítheti. Ez az elméletibb rész a jogszabályokat a jogintézmények összefüggése (koherenciája) szempontjából értelmezi. A cél itt a jogintézmények minél teljesebb körű értelmező bemutatása. Ez a rész kifejezetten az újonnan hatályba lépett szabályokkal foglalkozik, és csak a szükséges esetekben utal a korábbi (vagy jelenleg is és korábban is hatályos, nem változó) szabályokra.

Szeretnénk a kézikönyv használójának figyelmét felhívni arra, hogy – bár a kézirat lezárásakor mind az útmutató első rész, mind a szövegmagyarázó második rész a hatályos jogon alapul – a kézikönyv használata a jogszabály ismeretét nem pótolja, és nem feltétlenül ad minden esetben teljes körű útmutatást.