A civil tv. hatálya a Polgári Törvénykönyv alapján létrehozott alapítványokra és egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.

Nem kell alkalmazni a törvény II-X. fejezetét a civil társaságra, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványra (a továbbiakban: pártalapítvány), a pártra, továbbá VII-X. fejezetét a kölcsönös biztosító egyesületre és a szakszervezetre.

A civil tv. hatálya tehát valamennyi alapítványra és egyesületre kiterjed, illetve olyan szervezetekre is, amelyek az egyesülési jog alapján jönnek létre, de státusz-szabályaikat nem feltétlenül a Ptk. határozza meg. Ilyenek pl. a szakszervezetek, a pártok, illetve olyan szervezetek, amelyek e törvény alapján jönnek létre, mint pl. a szövetség. Olyan szervezetekre is hatályos a civil tv., amelyek nem nevesítettek e törvényben, de az egyesülési jog alapján jönnek létre. Például a sportszövetségek vagy -egyesületek, a biztosító egyesületek, a polgárőr szervezetek, az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek.

A civil szervezetek szabályozása különböző törvények és jogszabályok olyan szövedéke, amelyben keverednek a magánjogi és a közjogi elemek. Példa erre az egyesület: a Ptk. szabályozása alapján jön létre, ez a törvény tartalmazza az alapvető magánjogi státuszszabályait, ezeket egészíti ki a civil tv. , legfőképpen közjogi elemekkel (milyen tevékenységet végezhet, milyen célra alapítható, hogyan lesz alkotmányos a szervezet stb.). Az egyesület különös formája pl. a párt, amit külön szabályos a jogalkotó külön törvényben, ugyanakkor a szövetség vagy a szakszervezet nem bizonyult olyan jelentőségű szervezetnek a jogalkotás során, hogy azokat külön törvényben szabályozzák. A párttörvény léte és a szövetség vagy a szakszervezet szabályozottságának hiányosságai jelzik, hogy míg a párt státusza szabályozottá (és az egyesülettől elkülönültté) válik, a szakszervezetnek a magyar jogban önálló definíciója sincs (annak ellenére, hogy bizonyos működési szabályokról a Munka Törvénykönyve rendelkezik). A szövetséget pedig mint egyesületet határozzák meg: közjogi és magánjogi szabályozottsága lényegében nem tér el attól, az egyedüli (ettől függetlenül igen nagy jelentőségű) eltérés abban áll a civil tv. alapján, hogy a szövetséget csak civil szervezetek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek alkotják. (Erről bővebben lásd a szövetség szabályainak értelmezésénél.)

A civil tv. hatálya (a közhasznú rendelkezések) ugyanakkor valamennyi közhasznú szervezetre  kiterjed. Olyan szervezetek is lehetnek közhasznúak, amelyek nem alapítványok vagy egyesületek, de közhasznú státuszúak valamely jogszabály feltétel nélkül kötelező (kógens) rendelkezése vagy saját döntésük alapján (jogszabályi lehetőségként). Előbbire példa a Magyar Tudományos Akadémia, az utóbbira példa a nonprofit gazdasági társaság.