Az új civil tv. bevezet néhány olyan fogalmat, amelyek akár alapvetően is megváltoztathatják a civil szervezetekkel kapcsolatos joggyakorlatot. Az értelmező rendelkezések a korábbiaknál markánsabban elkülönítik a civil szervezetnek való forrásjuttatás különböző formáit, amelyek lehetnek:

• adományozás (ezen belül tartós adományozás);
• cél szerinti juttatás;
• feladatfinanszírozás és
• költségvetési támogatás.

A tartós adományozás olyan új elem a civil szervezetek szabályozási körében, melynek törvényi szabályok közé ültetésével a jogalkotó célja feltehetőleg az, hogy az adományozást elősegítse – az adományozó pedig bárki lehet: természetes és jogi személy egyaránt. A tartós adományozás legalább négy olyan egymást követő évet jelent, amikor az adományozó az első évvel azonos vagy annál nagyobb összegű adományt juttat a civil szervezetnek, és erről írásbeli megállapodás születik.

A cél szerinti juttatás a civil szervezet (vagy közhasznú szervezet) által alaptevékenysége (közhasznú tevékenysége) keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás. A cél szerinti juttatás tehát minden olyan juttatás, ami a civil szervezettől indul el és azt alaptevékenysége körében valósítja meg. Ez megvalósulhat pénzben és természetben is. Az ösztöndíjak, az adományok is cél szerinti juttatásnak minősülnek. Nem cél szerinti juttatás a valamilyen szolgáltatás ellenszolgáltatásaként fizetett díj.

A civil tv. tisztázza a költségvetési támogatás fogalmát is. Annak leglényegesebb eleme az, hogy a támogatás konkrét program megvalósítására vagy egy meghatározott időszakban működési támogatásra fordítható. A fogalom tartalmazza azt is, hogy ezt nem elsősorban ellenszolgáltatásért nyújtja a támogató. A támogatások között szerepel a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege (1%-os felajánlás) is.

A gazdasági-vállalkozási tevékenység szintén pontosabb meghatározásra került. Minden olyan tevékenység ide tartozik, amely nem cél szerinti vagy közhasznú tevékenység, illetve nem adomány elfogadása, hanem ezeken kívüli, jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, aminek tényállási eleme az üzletszerűség is. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható civil szervezet; az elsődlegesség akkor állapítható meg, ha a szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétele az összes bevétele 60%-át eléri vagy meghaladja. Az elsődleges gazdasági tevékenység a civil tv. hatálybalépésétől megállapíthatóvá válik a szervezet gazdasági tevékenységét bemutató könyvekből, bizonylatokból (az elsődlegesség ténye pusztán azért lesz látható, mert a jogalkotó bevezetett egy 60%-os korlátot a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban).

A korábbi törvényekhez képest a 2011. évi civil tv. a gazdálkodó tevékenységet is pontosabban igyekszik definiálni. Eszerint gazdálkodó tevékenységnek tekintendő minden olyan tevékenység, amely kihat a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére és gazdaságilag értelmezhető eredménye van. Nem számít gazdálkodó tevékenységnek az olyan külső behatás, aminek ugyan van gazdasági eredménye, de nem a civil szervezet aktivitása.

A civil szervezet fogalma némileg hasonlít a (hatályon kívül helyezett) 2003. évi L. törvényben meghatározott civil szervezet fogalomra. A civil szervezet fogalma nem minden egyesületre vonatkozik, a civil társaságra pedig kifejezett szűkítő megkötésekkel lehet értelmezni. [Nem tartozik ide az egyesületek közül a párt. A kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet pedig néhány fejezetben (VII–X.) nem kell beleérteni a civil szervezet fogalmába. A civil társaságot a törvény II–X. fejezetében nem kell beleérteni a civil szervezet fogalmába.] A civil szervezet fogalom általánosságban az egyesületre (kivéve a pártot, és bizonyos esetekben a szakszervezetet és a kölcsönös biztosító egyesületet) és az alapítványra alkalmazandó.

A korábbiakhoz képest alapvetően új elem az adományosztó szervezet fogalma: az adományosztó szervezet a civil tv. szerint olyan szervezet, amelynek létesítő okiratában az adományosztás alapcélként szerepel, és amely a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet. Olyan alapítvány vagy egyesület tehát, amely más alapítványoknak vagy egyesületeknek adományokat juttat vagy a nyújtandó adományokat szervezi.

A civil tv. meghatározza a közhasznú tevékenység fogalmát, ami lényegesen eltér a korábbi fogalomtól. A közhasznú tevékenység fogalma a hatályos szabály szerint minden olyan tevékenység, ami a létesítő okiratban (alapszabályban vagy alapító okiratban) megjelölt közfeladat teljesítését szolgálja, és ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. A közfeladat teljesítését közvetlenül és közvetve is szolgálhatja a tevékenység. Ezzel a jogalkotó tágra nyitotta a közhasznú tevékenységek körét; egyetlen korlátja a közfeladatok véges száma. A közfeladat definíciója ugyanis a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat (tehát lehet önkormányzati rendeletben vállalt, nem az önkormányzati törvény szerinti kötelezően ellátandó feladat is), amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez. A közfeladat végzését viszont a közhasznú tevékenység megvalósítása során nem feltétlenül szerződéssel „vállalja” a civil szervezet (vagy a közhasznú tevékenységet végző). Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a közfeladat ellátására közszolgáltatási szerződést csak közhasznú minősítésű civil szervezet köthet. Ebből egyenesen következik rendszertani és logikai értelmezéssel, hogy a közfeladat teljesítését szolgáló tevékenység a közhasznú tevékenység fogalmán belül nem jelent szerződést a közfeladat ellátására (azaz a civil szervezet vagy a közhasznú tevékenységet végző szervezet más módon valósítja meg a közfeladat teljesítésének szolgálatát).

A közhasznúság fogalma tehát a közfeladat (jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat) közvetlen vagy közvetett teljesítését szolgáló tevékenység. A közfeladat teljesítésének szolgálatával pedig mindez hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Ha nem feltételezzük, hogy valamelyik önkormányzati vagy állami – jogszabályban meghatározott – feladat nem járul hozzá a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, akkor ez tehát valamennyi közfeladatot jelenti (vagyis valamennyi jogszabály által delegált feladatot).

A közszolgáltatási szerződés fogalmának definíciója a magyar közjogban szintén a közfeladatokhoz köthető. A közszolgáltatási szerződés olyan írásbeli szerződés, amelyet valamely közfeladat – vagy annak egy része – ellátására kötöttek a szerv nevében. A szerv fogalmát nem fejti ki a jogalkotó. A közszolgáltatási szerződés lényegében közfeladat ellátását biztosító szerződés: kapcsolata a közhasznúsággal egymást feltételező, hiszen a civil tv. 35. §-a úgy rendelkezik, hogy közszolgáltatási szerződést csak az a szervezet köthet az állammal, illetve az önkormányzattal, amelyik közhasznú, ugyanakkor a közhasznúság egyik feltétele a közfeladat teljesítésének a szolgálata (aminek egyik formája lehet akár a közszolgáltatási szerződés megkötése is).