A civil szervezetek csőd- és felszámolási eljárása, illetve a végelszámolás valamennyi civil szervezetre vonatkozó szabály. Értelmezésükhöz szükség van a cégtörvény, valamint a csődtörvény ismeretére és közös értelmezésére a civil törvénnyel. A II. fejezet rendelkezéseit a civil társaságra nem kell alkalmazni, a civil társaság megszűnése esetén a polgári jogi társaság szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor valamennyi egyesületre (tehát a kölcsönös biztosító egyesületre, a sportegyesületekre stb.) és a szakszervezetekre is vonatkoznak az eljárási szabályok.

E szabályok törvénybe iktatása azért is nagy jelentőségű, mert a civil szervezeteket olyan gazdálkodó szervezeteknek tételezi fel, amelyek ugyanolyan felelősséggel gazdálkodnak, mint a nem civil szervezetek. Ennek különösen nagy a jelentősége a korábbi törvényi szabályokkal és gyakorlattal szembeállítva: tehát még a legfőbb szerv döntése alapján elhatározott megszűnés (egyesületeknél) vagy a cél megvalósulása miatt a megszűnés (alapítványoknál) is elválik a gazdasági értelemben vett megszűnéstől, hiszen kötelező a végelszámolás lefolytatása. Azzal ugyanis, hogy a szervezet erre felhatalmazott szerve elhatározza, hogy megszűnik (vagy benyújtja a megszűnési kérelmet bizonyos feltételek teljesülése esetén), a szervezetnek gazdasági értelemben is rendezni kell a megszűnéssel járó helyzetet. Ez azt jelenti, hogy a megszűnésről hozott (adott esetben teljesen jogszerű és senki által nem vitatott) döntés (vagy a bíróság által megállapított jogszerű és jogerős megszüntető feltétel bekövetkezése) még nem jelenti azt, hogy a szervezet gazdasági értelemben is „kész” a megszűnésre. Annak feltételeit ugyanúgy meg kell teremteni: erre szolgál a végelszámolás és kényszer-végelszámolás (illetve a felszámolási vagy csődeljárás abban az esetben, ha nem az erre jogosult szerv hoz döntést vagy nem a feltétel következik be az alapítványnál, hanem hitelezői igények merülnek fel).

A civil szervezetek végelszámolására (eltérő törvényi rendelkezés hiányában) a cégtörvényt, a felszámolási vagy csődeljárására (eltérő törvényi rendelkezés hiányában) a csődtörvényt kell alkalmazni.

A végelszámolás lényegében ugyanúgy zajlik, mint a cégek esetében. A kivétel: az eljárásra a nyilvántartó bíróság illetékes (szemben a cégtörvénnyel, amely szerint a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság jár el).

Kényszer-végelszámolásnak akkor van helye, ha az alapítványt a bíróság szünteti meg a Ptk. 3:402 § és a 3:403 § alapján (más alapítvánnyal való egyesítés, illetve a kezelő szervnek az alapítvány célját veszélyeztető tevékenysége, megvalósult cél, eltelt idő és a bekövetkezett feltétel, valamint a cél lehetetlenné válása) esetén nem kerül benyújtásra a végelszámolás elrendelése iránti kérelem. A kényszer-végelszámolásra a cégtörvény kényszertörlési eljárásának bizonyos részeit [116. § (1) és (3) bekezdései, 117. § és 118. §] kell alkalmazni.

A csődtörvényhez képest a civil tv. csődeljárási szakaszaiban a bíróság akkor állapíthatja meg a civil szervezet fizetésképtelenségét, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 60 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és a hitelező ezt követő írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében. A csődtörvény bonyolultabban fogalmaz, és szűkebb határidőket szab.

Fontos további szabály, hogy az az egyesület nem egyesülhet más egyesülettel, illetve az az alapítvány nem egyesíthető más alapítvánnyal, amely felszámolás, végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll.

A civil tv. a II. fejezetben szabályozza továbbá azt is, hogy nem egyesíthető az egyesület más egyesülettel, az alapítvány más alapítvánnyal, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész az egyesületet, illetve alapítványt vagy a bíróságot arról értesíti, hogy az egyesülettel, illetve alapítvánnyal szemben a külön törvényben meghatározott büntetőjogi intézkedésre kerülhet sor. A II. fejezet lényegi elemeihez képest meglehetősen rendszeridegen továbbá a fejezet utolsó mondata is, amely szerint az egyesület más egyesülettel való egyesülését csak akkor határozhatja el, illetve az alapítvány más alapítvánnyal való egyesítése csak akkor rendelhető el, ha a létesítő okirat szerinti induló tőkét teljes egészében az egyesület, illetve az alapítvány rendelkezésére bocsátották. Ez a rendelkezés rendszertani értelemben nem illik ide, hiszen semmilyen kapcsolatban nincs a II. fejezetben egyébként szabályozott csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásokkal, akárcsak az egyesítés büntetőeljárási korlátja.

A civil tv. alkalmazza az egyszerűsített törlési eljárást is. Ennek megértéséhez arra van szükség, hogy a megszüntetés és a törlés, illetve a megszüntetett és törölt szervezet közötti különbségekre felhívjuk a figyelmet. A bíróság megszünteti a civil szervezetet bizonyos feltételek fennállása esetén, ugyanakkor más döntést hoz, amikor a megszűnt szervezetet törli a nyilvántartásból. A megszűnésről és a nyilvántartásból való törlésről szóló határozat eltér.

Egyszerűsített törlési eljárásra akkor kerülhet sor, ha az ügyész keresetére a bíróság megállapítja az egyesület megszűnését, illetve az alapítványt szintén az ügyész keresetére azért szünteti meg, mert az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált. Ebben az esetben akkor, ha a bíróság bejelentését követően 45 napon belül nem jelentkezik hitelező, a civil szervezet képviselői nem jelentik be idézési címüket, illetve nem merül fel a civil szervezet vagyonára vonatkozó adat, a bíróság egyszerűsített törlési eljárást indít meg. Ezt követően a bíróság tájékoztatja és nyilatkozattételre hívja fel a civil szervezetekkel foglalkozó hatóságokat (adóhatóság, ügyészség stb.), végrehajtót, és a nyilatkozatuktól függően törli a szervezetet a nyilvántartásból.

Ha a nyilatkozattételre nem kerül sor, vagy az nem teljesíti a feltételt (pl. a végrehajtó azt nyilatkozza, hogy a szervezettel szemben végrehajtási eljárás van folyamatban), a bíróság a szervezettel szemben az egyszerűsített eljárást megszünteti és kényszer-végelszámolást rendel el.