Az új civil törvény (2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) megalkotásával a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás fontos állomáshoz érkezett. A törvény lassan két éve hatályos, így megérett az idő arra, hogy a végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat levonjuk, és a jogszabály továbbfejlesztésének irányait kijelöljük. Erre lehetőség is nyílt, hiszen az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V.

A tervezet alapvetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ectv.) közötti összhangot igyekszik megteremteni. Ennek megfelelően nem tűzi ki nagyívű – a civil szervezetek által régóta, több fórumon is hangoztatott – változások végbevitelét, ami sajnálatos, ugyanakkor számos kisebb ponton hoz változást.

Immár másfél éve hatályos az „új” civil szabály törvény és a kapcsolódó jogszabályok, így elérkezett az idő e szabályok értékelő bemutatására,illetve egy megfelelően indokolt módosító javaslat megfogalmazására is.

Az Ökotárs Alapítvány a magyar civil szervezetekre vonatkozó jogfejlesztés egyik elkötelezett szereplőjeként már a Polgári Törvénykönyv 2008-as kidolgozásának folyamatába is bekapcsolódott szakmai szinten és kijelenthető, hogy sikeresen artikulálta a magyar civil szervezeti szektor többé-kevésbé egységes álláspontját a tervezettel kapcsolatban.

Az Országgyűlés idén, 2011. december 5-én, hosszas egyeztetés és egyezkedés után elfogadta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt. Az Ökotárs Alapítvány javaslatai közül több a törvény tervezeti és javaslati formájába is bekerült, ugyanakkor a civil társadalom és a kormányzat közötti kommunikáció folyamat nem zárult le idén december 5-én: a törvényben található felhatalmazó rendelkezések alapján indult jogalkotási folyamat éppúgy fontos a civil szervezetek számára, mint magának a törvénynek a megalkotásában való konstruktív részvétel volt. Véleményünket és javaslatainkat a készülő kormányrendelettel és a miniszteri rendelettel kapcsolatban ebben a szellemben alakítottuk ki, egyeztetve más civil szervezetekkel is. 

Üdvözöljük, hogy a kormányzat az „új civil törvény” javaslatának benyújtásával több tekintetben a civilek által régóta szorgalmazott hiányosságok megoldása felé tesz lépéseket. Ilyenek a civil társaság, az egységes nyilvántartás megteremtése felé tett lépések és a szervezetek megszűnésének szabályozása.

A benyújtásra került törvényjavaslat több helyen javult a társadalmi vitára bocsátott tervezethez képest, és jó néhány ponton tükrözi a beérkezett véleményeket (pl. az adomány – feladatfinanszírozás - közszolgáltatási szerződés fogalmainak elkülönítése, beszámolók átláthatóbbá tétele). Sajnálatos viszont, hogy a törvényjavaslat nem átlátható folyamat során készült el, a benyújtás előtt már nem hozták nyilvánosságra, nem volt mód második egyeztetési körre, illetve a véleményt beküldő szervezetek sem kaptak korábban visszajelzést javaslataikra.

Az Ökotárs Alapítvány véleménye és javaslatai az egyesülési jogról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban

A jelenlegi tervezet elkészítésével a magyar civiljogi szabályozás új mérföldkőhöz érkezett.
A tervezet előkészítő folyamatainak értékeléseként kijelenthető, hogy előremutató volt a Kormány eljárása, amellyel a civil szervezetek köréből is bevont szakértőket a Kormány a nyilvános tervezet előtt a tartalmi elemek kialakításába. Javasoljuk ezt a jó gyakorlatot kibővítve, konzultációkkal kiegészítve folytatni a továbbiakban is.

Az alábbi letölthető anyagban röviden összefoglaljuk, hogy az Ökotárs Alapítvány és az Európai Nonprofit Jogi Központ véleménye szerint a közhasznúság fogalmát és rendszerét milyen elvek illetve konkrét javaslatok mentén lenne érdemes megújítani. Javaslataink kidolgozásánál figyelembe vettük azt a körülményt, hogy a költségvetési keretek szűkössége miatt további állami kapacitás bevonása korlátozottan lehetséges.