A jogszabály által kötelezően előírt beszámolók:

• számviteli beszámoló (éves beszámoló) – 2014. január elsejétől a jogi személyiségű szervezeti egység számára is;
• közhasznúsági melléklet;
• adományozásról szóló beszámoló (abban az esetben, ha vannak adományok);
• 1%-os felajánlásokról szóló beszámoló (abban az esetben, ha kedvezményezett az illető civil szervezet).

A számviteli beszámoló része a közhasznúsági melléklet, melyet a közhasznú státusztól függetlenül a tárgyévet követő év május 31-ig kell elektronikusan letétbe helyezni a bíróságon (az elektronikus benyújtás az OBH részére az Ügyfélkapun keresztül, ANYK űrlap kitöltésével történik). Bár nincs ez ügyben konkrét iránymutatás, feltételezésünk szerint a közhasznú tevékenységet nem végző szervezetek a vonatkozó részek üresen hagyásával is letétbe helyezhetik a mellékletet. Abban az esetben, ha a szervezet a közhasznúsági mellékletet, illetve a számviteli beszámolót nem tudja tartalommal megtölteni, akkor üresen hagyva küldi el. Az adományozásról szóló beszámolóval kapcsolatban nincs előírás sem annak határidejéről, sem gyakoriságáról.

Az 1%-os felajánlásokról lásd a Hogyan kell beszámolni az 1%-os felajánlásokról? kérdésre adott választ.

A civil szervezetek a működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az üzleti év könyveinek zárását követően éves beszámolót kötelesek készíteni (ahogy egyébként más gazdálkodók is). Az éves (számviteli) beszámoló tartalmazza a szervezet mérlegadatait, és azt a készítő szervezet képviselője írja alá. Az éves beszámoló elkészítése és letétbe helyezése az új szabályok szerint kötelező, az ezt megszegők ellen nagy valószínűséggel törvényességi ellenőrzési eljárást fog indítani az ügyészség. Az éves beszámoló tagolását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) és a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet tartalmazza.

Az éves beszámoló elkészítése a civil tv. szerint minden civil szervezet számára kötelező, annak ellenére, hogy az Sztv., illetve az egyéb szervezetekre vonatkozó kormányrendelet szerint (ide tartoznak a civil szervezetek is a számviteli jog szerint) a beszámoló a gazdálkodókra vonatkozik, a gazdálkodók töltik ki. A civil tv. szerint azonban azoknak az egyesületeknek, amelyek egyáltalán nem szednek tagdíjat és nem gazdálkodnak, szintén kell beszámolót készíteniük, csak minden lényeges rubrikát üresen hagynak majd (alapítványok esetében ez nem fordulhat elő, hiszen az alapítványnak vagyona van, tehát gazdálkodása is).

FONTOS, hogy azon szervezetek esetében, amelyeknek jogi személyiségű szervezeti egységük van, a szervezeti egységnek is saját beszámolót kell készítenie, melyet a civil szervezetre vonatkozó általános szabályok szerint letétbe helyez.

A civil tv. és az ahhoz szorosan kapcsolódó 350/2011. kormányrendelet nemcsak a közhasznú szervezet, hanem valamennyi civil szervezet számára kötelezővé teszi a közhasznúsági melléklet elkészítését a beszámoló mellékleteként.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a szervezet közhasznú tevékenységeit, a tevékenységek fő célcsoportjait, a tevékenységből részesülők számát és annak főbb eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, amelyek túlnyomórészt kiolvashatók a számviteli beszámolóból. (Mint pl. az erőforrásokat és a társadalmi támogatottságot alátámasztó adatokat.) A közhasznúsági melléklet tartalmazza továbbá a vagyon felhasználásának és a közhasznú cél szerinti juttatásoknak a kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét, valamint a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A közhasznúságról szóló kormányrendelet tartalmazza a közhasznúsági melléklet mintanyomtatványát, e szerint kell a közhasznúsági mellékletet elkészíteni és benyújtani. (Lásd könyvünk 2. számú mellékletében.)

A közhasznúságról és az adományozásról szóló 350/2011. sz. kormányrendelet alapján a civil szervezetek az általuk használt tájékoztatási eszközökön (honlap, hírlevél, napilap, facebook stb.) keresztül kötelesek beszámolni a működésükről és az adományok felhasználásáról. Az adományok felhasználásáról szóló tájékoztatást tehát nem terhelik különösebb kötelezettségek azon kívül, hogy érvényesülnie kell az átláthatóság és a nyilvánosság követelményeinek.

Az adományokról szóló beszámolót tehát a civil szervezet bárhogy közzéteheti, a honlapján, vagy egyéb tájékoztatási módon, pl. facebook oldalán vagy napilapokban is. A beszámolóval kapcsolatban az egyetlen kötelezettség, hogy azt meg kell tennie a szervezetnek. A beszámolónak tartalmilag meg kell felelnie annak a követelménynek, hogy a civil szervezet adományainak felhasználása abból egyértelműen megállapítható legyen.

Az 1%-os felajánlásokról az előírás szerint a felajánlások kiutalását követő év december 31-éig történő felhasználásról a kiutalást követő második év május 31-ig kell beszámolót készíteni. A beszámolót az adóhatóságnak elektronikusan kell beküldeni.Pl. Ha egy magánszemély a 2011-es személyi jövedelemadójáról rendelkezik 2012. május 20-ig, a kedvezményezett szervezet 2012. december 15-ig kapja meg a kiutalást, a kiutalt összeget 2013. december 31-ig használhatja fel vagy teheti tartalékba egy évre, és a felhasználásáról szóló beszámolót 2014. május 31-ig kell elkészíteni (a kiutalást követő második év május 31-ig).

A jogutódokat az 1%-os felajánlásokról szóló beszámoló kötelezettsége éppúgy terheli, mint a jogelődjüket. Ha a beszámoló számszakilag hibás vagy valótlan adatot tartalmaz (vagy elkésett) és az adóhatóság felhívására a szervezet azt nem javítja, akkor az adóhatóság a következő évben határozattal kizárja a szervezetet az 1%-os felajánlásokból való részesedésből. Jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő szervezet soron kívül tesz beszámolót.

Érdemes figyelni a NAV honlapját és időben tájékozódni, mert a beszámolást a két évvel ezelőtt tett (egy évvel ezelőtt gyűjtött) felajánlásokról vélhetően az ANYK rendszerrel lehet majd elektronikus úton teljesíteni.