Civil Jogok

Közhasznú szervezetek, új szabályok

Kérdés: 
A közhasznúság feltételeinek mikortól kell megfelelnünk, ha eddig is közhasznú szervezetként működtünk és ezután is szeretnénk azok lenni?
Válasz: 

Legkésőbb 2014. május 31-ig kell az új szabályoknak megfelelő közhasznú minősítés megszerzését kezdeményezni, addig azok a szervezetek, amelyek közhasznú minősítéssel rendelkeztek, megtartják a státuszukat és kedvezményeiket (pl. megkötött feladatellátási szerződéseik érvényben maradhatnak) a korábbi bejegyzés alapján – feltéve persze, hogy évente eleget tesznek a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. (Lásd a „Létezik a szervezetünk egy ideje, és közhasznú szervezetté szeretnénk válni, mi a teendő?” kérdésre adott választ).

Lényeges szabály, hogy a közhasznúság egyfokozatúvá vált, azaz megszűnt a kiemelkedően közhasznú státusz: ezentúl egy szervezet vagy közhasznú, vagy nem az (az eddigi kiemelkedően közhasznú szervezetek a továbbiakban „sima” közhasznúak maradhatnak 2014. május 31-éig, de 2014. május 31-étől már csak abban az esetben, ha megfelelnek a hatályos szabályoknak).

Kérdés: 
Milyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?
Válasz: 

Ehhez szükség van a feltételek teljes körű ismeretére.

Bizonyos esetekben szükség lehet a létesítő okirat módosítására. Ha a létesítő okirat korábban nem tartalmazta az alábbi feltételek valamelyikét, akkor a tekintetben módosítani kell azt a következőképpen.

A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések):

  • a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára;
  • ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére;
  • a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére;
  • az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.

A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről):

  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);
  • a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
  • a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
    • a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat:

  • a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő (lásd bővebben a következő kérdésnél);
  • annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  • annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  • annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú tevékenységekről a létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell (feltehetőleg a jelenlegi közhasznú civil szervezetek közül kevésnek a létesítő okirata felel meg ennek a feltételnek), hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységet végez, és azok milyen jogszabály alapján tekinthetők közhasznúnak. Itt lényeges, hogy a jogalkotó nem célt, hanem feladatot jelölt meg. A feladat azt jelenti, hogy nem úgy kell megjelölni az átvállalt feladat jogszabályi alapját, hogy az általános (céljellegű) legyen, hanem konkrét feladatot kell jogszabályi szinten megjelölnie a létesítő okiratban az alapítóknak. Jogos kérdés, hogy mi történik akkor, ha módosítják a jogszabályt. Ezzel kapcsolatban lásd A létesítő okiratunkban meg kell jelölni a közhasznú tevékenység jogszabályi alapját, mit tegyünk, ha módosul a jogszabály? kérdésre adott választ.

Fontos megjegyezni, hogy megszűnt a korábbi jogszabályból ismert lista, azaz nem lehet egy felsorolásból kiválasztani a szervezetre leginkább illő tevékenysége(ke)t, hanem ezt pontosan, a megfelelő jogszabályra való hivatkozással kell leírni.

A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.

Emellett a közhasznú szervezet erőforrásait és társadalmi támogatottságát jelző egyes szervezeti mutatóknak meg kell felelniük a civil tv. által támasztott alábbi feltételeknek:

  • Az erőforrás-ellátottság alábbi három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két évre vonatkozóan:

a) a szervezet átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

  • A társadalmi támogatottság alábbi három feltétele közül teljesíteni kell legalább egyet az előző két évre vonatkozóan:

a) az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszközöket nem kell figyelembe venni), vagy

b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

A feltételek teljesülését a bíróság visszamenőleg, a szervezet megelőző két évről szóló beszámolója és közhasznúsági melléklete alapján vizsgálja.

Pl. Az a civil szervezet, amelynek létesítő okirata tartalmazza a fent leírtakat, és megjelölte azt a jogszabályhelyet, amely alapján közhasznú tevékenységét végzi, ha éves bevétele legalább egymillió forint és van 10 önkéntese, akkor megfelel a feltételeknek. De ezeket akkor is teljesítheti, ha bevétele ugyan kevesebb, de mérlege nem negatív, és bevételeinek legalább 2%-a az 1%-os felajánlásokból származik. 

Kérdés: 
A közhasznúság feltételei közül a közvetettség mit jelent, mennyire lehet tágan értelmezni?
Válasz: 

A közhasznúságnak nem egészen feltétele, sokkal inkább fogalmi eleme az, hogy jogszabályban megjelölt közfeladat (melyet a létesítő okirat rögzít) teljesítését szolgálja az a tevékenység, amit közhasznúnak nevez a civil tv. A megjelölt közfeladat teljesítését szolgálhatja a szervezet tevékenysége közvetve és közvetlenül is.

E feltétel értelmezése a bírói gyakorlat függvénye. Amíg a bírói gyakorlat nem alakul ki, a szervezetek próbálhatják tágítani az értelmezési kereteket: ezt leginkább a közfeladat közvetlen vagy közvetett teljesítése során tehetik meg. A közfeladatok teljesítésének közvetett szolgálata olyan feltétel, amely a következőképpen kibontható: maga a közfeladat jogszabályi alapú. Amennyiben a jogszabály alapján az állami vagy önkormányzati feladatot ellátja a szervezet (gyakorlatilag átvállalja, vagy részben átvállalja, vagy azt az állammal, illetőleg önkormányzattal párhuzamosan végzi, azaz ugyanazt a tevékenységet folytatja, mint amit az állami szerv vagy az önkormányzat), abban az esetben közvetlenül szolgálja a közfeladat teljesítését. Ám ha a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat teljesítését nem vállalja át (részben vagy egészben), csak segíti vagy támogatja annak megvalósulását, akkor lehet szó közvetettségről.

A rész és egész viszonyát ez esetben úgy értjük, hogy az állami szerv vagy az önkormányzat a feladat vállalását teljes egészében a civil szervezetre bízza, tehát ő maga nem végzi a feladatot, hanem helyette a szervezet teszi azt, akkor az egészet a szervezet valósítja meg. Ha a feladat egyes elemeit a szervezet valósítja meg (vagy azt párhuzamosan a szervezet és az állami szerv vagy önkormányzat végzi), egyeseket pedig a másik fél, akkor a szervezet részben valósítja meg a közfeladatot (de még ebben az esetben is közvetlenségről van szó).

Pl. Önkormányzati feladat (az önkormányzati törvény alapján) az épített és természeti környezet védelme [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a továbbiakban Ötv. 8. (1) bekezdés], amelyet az önkormányzat különböző rendeletekkel, intézkedésekkel valósít meg. (Az új, 2013. január elsejétől hatályos önkormányzati törvényben a feladatok rendszerét máshogy alakította ki a jogalkotó, így ugyanezen feladat az önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 11. pontjában található.) Abban az esetben, ha egy civil szervezet a helyi környezet védelmét közvetlen cselekvéssel látja el (például aktivistáival megtisztítja a helyi zöldterületeket stb.), akkor közvetlenül segíti a közfeladat teljesítését (erre adott esetben szerződést is köthet az önkormányzattal). Abban az esetben, ha a civil szervezet segítségével az önkormányzat pályázat során nyer egy víztisztító berendezést (mert pl. csak úgy tud pályázni erre, ha a pályázat során civil szervezet a partnere), akkor a civil szervezet közvetetten valósítja meg a közfeladat (a helyi épített és természeti környezet védelme) teljesítését. Létesítő okiratában mindkét esetben hivatkoznia kell a jogszabályra, tehát az Ötv. fent említett 8. § (1) bekezdésére és az azt részletező önkormányzati rendeletre.

Hasonlóképpen, ha egy civil szervezet az önkormányzattól átveszi az idősotthon működtetését, akkor közvetlenül látja el ezt a feladatot, de akkor is, ha például az ebéd beszállításáról gondoskodik. Ha viszont pl. népdalkört szervez az otthon lakóiból, segítve azzal szabadidejük eltöltését, közvetetten járul hozzá a feladat, az idősgondozás ellátásához.

A civil szervezetnek mindkét esetben meg kell jelölnie létesítő okiratában a jogszabályt, ami a közfeladatot megalapozza, ez esetben az Ötv. vonatkozó szakaszát és adott esetben a feladatot részletesebben körülíró önkormányzati rendeletet.

Kérdés: 
Eddig közhasznú szervezet voltunk, mostantól nem szeretnénk azok lenni, mi a teendő?
Válasz: 

Az a szervezet, amelyik a 2011. december 31-ig hatályos szabályok alapján közhasznú volt, az új civil tv. hatálybalépését követően annak átmeneti szabályai alapján 2014. május 31. napjáig megőrzi ezt a státuszát és a hozzá kapcsolódó kedvezményeket, a jogállása közhasznú. Erre azért van szükség, mert az új szabályok azt írják elő, hogy két éven keresztül kell „bizonyítani” azt, hogy a közhasznú státuszért „jelentkező” szervezet valóban közhasznú tevékenységet végez. (Erről bővebben lásd a „Milyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?” kérdésre adott választ.)

A közhasznú tevékenységet a beszámoló közhasznúsági mellékletével kell bizonyítani. A közhasznúsági melléklet be nem nyújtásának az a következménye, hogy – ha ez az állapot egy évig fennmarad, azaz a szervezet ezt nem pótolja egy éven belül – a bíróság a törvényességi ellenőrzési eljárás megindítása érdekében értesíti az ügyészséget.

A közhasznú minősítés megszűnésének két módja van: a feltételeknek nem felel meg a szervezet a törvényességi ellenőrzési eljárás során, vagy a szervezet bejelentése alapján.

A törvényességi felügyeleti eljárás következménye az lehet, hogy a bíróság megszünteti a szervezet közhasznú jogállását, amennyiben a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti számviteli beszámolójának letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve a szervezet – letétbe helyezett beszámolója alapján – nem felel meg a feltételeknek.

Amennyiben a közhasznú szervezet nem felel meg a közhasznúság feltételeinek, akkor attól számítva, hogy ezt észleli, 60 napon belül köteles kérni a bíróságon közhasznú jogállásának törlését.

Kérdés: 
Létezik a szervezetünk egy ideje, és közhasznú szervezetté szeretnénk válni, mi a teendő?
Válasz: 

Ha a szervezet legalább két éve létezik, módosítania kell a létesítő okiratát, hogy az formailag megfelelő legyen (lásd a Mlyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?” kérdésre adott választ), és be kell nyújtania egy kérelmet, amelyben bizonyítja azt, hogy a benyújtást megelőző két éven át közhasznú tevékenységet végzett az új civil tv. rendelkezéseinek megfelelően.

Ehhez bizonyítania kell, hogy az előző két évben közhasznú tevékenységet végzett, és hogy a tevékenységet milyen közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, továbbá a közfeladatok teljesítését melyik jogszabályhelyek írják (az előző két évben melyik jogszabályhelyek írták) elő. Ez csak egy példa, ettől függetlenül valamennyi tartalmi feltételnek meg kell felelnie visszamenőlegesen két évre a szervezetnek. (Lásd a Mlyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek?” kérdésre adott választ.)

Fontos hangsúlyozni, hogy a civil tv. nem tartalmaz szabályokat arra az esetre, ha egy szervezet – még a jogállás megszerzését megelőzően – nem ad le közhasznúsági mellékletet egymást követő két évben, és mégis bizonyítja azt, amit a közhasznúsági melléklete tartalmaz. Ez olyan szűz területe a jogalkalmazásnak, amit a bíróságok fognak megtölteni tartalommal. Nagy valószínűséggel a bíróságok inkább megtalálják a módját annak, hogy olyan szervezetek közhasznúsági jogállását is megállapítsák, akik hitelt érdemlően bizonyítják azt, hogy visszamenőleg két éven keresztül megfeleltek az új civil tv. rendelkezéseinek, mint annak, hogy 2014-ig ne jegyezzenek be új közhasznú szervezeteket.

2014. május 31. előtt – az új szabályoknak megfelelően – közhasznú szervezetté válni egyféleképpen lehetséges: ha az előző két évre vonatkozó szervezeti adatokkal bizonyítja a szervezet, hogy – visszamenőleges hatállyal – megfelel a civil tv. rendelkezéseinek. A feltételek közül az első, hogy léteznie kell legalább 2 naptári évvel a kérelem benyújtását megelőzően. Azt kell továbbá bizonyítania, hogy a két naptári évben közhasznú tevékenységet végzett, és egyébként is megfelelt a jelenleg hatályos szabályoknak a tartalmi feltételeket illetően. Amennyiben ezt hitelt érdemlően teszi, a bíróság vélhetően nem utasítja el a kérelmét az új szabályokon alapuló közhasznú minősítés megszerzésére.

Az egyszerűbb érthetőség kedvéért egy táblázatba foglalva is bemutatjuk azt, hogy a közhasznúság „idősíkjai” hogyan alakulnak a jelenlegi szabályok alapján:

Státusz

2012. június 30-ig

2013. május 31-ig

2014. május 31-ig

2014. május 31. után

Közhasznú 2011. december 31-én

A 2011. évre vonatkozó, a korábbi szabályok szerint elkészített beszámolót és közhasznúsági jelentést kell beküldenie az Országos Bírósági Hivatalnak.

A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak.

Korábbi közhasznú státuszát megtartja, élvezi az előnyöket.

A 2013. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak.

Csak akkor maradhat közhasznú, ha a két benyújtott beszámoló alapján megfelel a jelenleg hatályos közhasznúsági szabályoknak.

Közhasznúvá kíván válni 2012. január 1-je után

A 2011. évre vonatkozó, a korábbi szabályok szerint elkészített beszámolót meg kell küldenie az Országos Bírósági Hivatalnak.

A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak.

A 2013. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak.

A jelenleg hatályos szabályok szerint bírálják el: a két utolsó benyújtott beszámoló alapján, és ha megfelel, akkor közhasznúvá válhat.

Az akkor hatályos szabályok szerint bírálják el: amennyiben megfelel, úgy közhasznúvá válhat.

Közhasznú 2011. december 31-én, de státuszát nem kívánja megtartani

A 2011. évre vonatkozó, a korábbi szabályok szerint elkészített beszámolót meg kell küldenie az Országos Bírósági Hivatalnak.

A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak.

Korábbi közhasznú státuszát megtartja, élvezi az előnyöket.

A bíróságtól kéri közhasznú státuszának törlését.

Ha nem felel meg a feltételeknek, törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként elveszíti státuszát.

 

Kérdés: 
Közhasznú nonprofit gazdasági társaság (gt.) vagyunk, vonatkoznak ránk a civil tv. (és az egyéb szabályok) rendelkezései?
Válasz: 

A civil tv. 1. §-ában a törvény hatálya a közhasznú szervezetekre is kiterjed. Ha tehát a nonprofit gt. közhasznú, akkor a közhasznúsággal kapcsolatos rendelkezések (és más nem) vonatkoznak rá. Az egyéb szabályok közül az iparűzési adó alóli mentesség (mivel a helyi adókról szóló törvény kifejezetten rendelkezik erről), továbbá az illetékekről (illetékmentesség), az áfáról (2007. évi CXXVII.) és a társasági adóról szóló (1996. évi LXXXI.) törvények is vonatkoznak a nonprofit gt.-kre, de csak akkor, ha azok közhasznúak.

Fontos, hogy a közhasznú nonprofit gt. nem minősül civil szervezetnek a civil tv. alapján, a civil szervezetekre vonatkozó egyéb szabályok (a beszámolás, a könyvvezetés, az adománygyűjtés szabályai stb.) nem vonatkoznak a nonprofit gt-re, csak azok, amelyek a közhasznú státuszukból adódnak, mint pl. a kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezetekkel kapcsolatos egyéb szabályok a civil tv. 29-30. §-aiban. A kettős könyvvitelt ugyanis a civil tv. nem a közhasznú szervezetekről szóló fejezetben szabályozza, hanem a beszámolási szabályoknál, viszont a közhasznúságból, mint minősítésből eredően nemcsak a civil szervezetekre, hanem a nonprofit gt.-kre is vonatkozik ez a szabály. A nonprofit gt.-knek a beszámolójukat nem kell letétbe helyezni  az Országos Bírósági Hivatalnál, hanem a szokásos rend szerint a KIM Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálathoz kell benyújtani minden év május 31-ig.

Kérdés: 
A jelenlegi szervezetek hogyan felelnek meg a NEA pályázati szabályainak?
Válasz: 

A jelenlegi szervezetek közül az egyesület és az alapítvány lehet kedvezményezettje a NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) forrásoknak, mert az egyesület és az alapítvány, valamint a sajátos egyesületi formák közül a szövetség alanya lehet támogatásnak és pályázaton is indulhat, míg a szakszervezet és a párt nem részesülhet a NEA forrásaiból.

Az a szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül működési célú támogatásban, nem jogosult a NEA forrásai közül működési támogatásra.

Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy azok a szervezetek, amelyeknek a bevétele az utolsó lezárt üzleti évben elérte vagy meghaladta az 50 millió forintot, csak visszatérítendő működési támogatást kaphatnak (de projekttámogatásban ezek is részesülhetnek). Továbbá egy szervezet (és jogelődje), bármekkora is, csak két egymást követő évben részesülhet támogatásban a NEA terhére – függetlenül attól, hogy ez működési vagy projekttámogatás volt –, utána egy év „szünetet” kell tartani, s csak aztán nyújthat be új pályázatot.