Nem, a közhasznúságot kérelmezni kell bizonyos feltételek fennállása esetén, és a státusz megadásáról a bíróság dönt. A közhasznúság legalapvetőbb feltétele, hogy a szervezet olyan közfeladat megvalósításáért tevékenykedjen, amelyet alapszabályában vállalt. A közfeladat jogszabályban (törvényben vagy rendeletben) meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.

Sokszor tévesztik el a közcélú, a közérdekű és a közhasznú fogalmakat. A közcélú és a közhasznú fogalom között az a különbség, hogy a közcélú tevékenység személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében – más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül – végzett tevékenység, fogalmaz a civil tv. Ezt a fogalmi definíciót a jogalkotó megalkotta ugyan, de a közcélú fogalmat a civil tv. egyáltalán nem alkalmazza. A közhasznú tevékenység ezzel szemben olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

Már működő, bejegyzett szervezet esetében: a közhasznúsági nyilvántartásba vétel kérelmezhető, ha a szervezet megfelel a feltételeknek. Az első és legfontosabb formai feltétel az, hogy már legalább két naptári éve működnie kell a szervezetnek, hiszen a közhasznúság tartalmi feltételeit az előző két év beszámolóinak (és más adatoknak) a vizsgálatával állapítja meg a bíróság. (Az átmeneti szabályokkal kapcsolatban bővebben lásd a Milyen feltételeknek kell megfelelniük a közhasznú szervezeteknek? kérdésre adott választ.)

Vélelmezzük, hogy a már két éve működő szervezetek esetében, ha azok nem készítettek közhasznúsági mellékletet beszámolójukhoz, mert erre eddig nem is volt lehetőség, a bíróság a meglévő dokumentumok alapján fogja vizsgálni azt, hogy a formai és tartalmi feltételeknek egyébként megfelel-e a szervezet. Vagyis már működik legalább két éve, civil szervezet vagy nonprofit gazdasági társaság, valamint az erőforrási és társadalmi támogatottsági feltételt teljesíti (lásd alább) és az alapszabálya a minősítés kérelmezésekor megfelel a törvényi követelményeknek.

A másik nagyon fontos feltétel, hogy a szervezet közfeladat ellátása érdekében tevékenykedjen (tevékenysége közvetlenül vagy közvetve azt szolgálja). Ezt a létesítő okiratában is be kell mutatnia.

Újonnan nyilvántartásba vett szervezet esetében: ha 2012. január 1-ig nem kérte egy már korábban nyilvántartásba vett szervezet a közhasznúsági minősítést, akkor azt most már csak egy (legalább a nyilvántartásba vételtől számított) kétéves folyamat eredményeként teheti meg. Az újonnan alakuló szervezeteknek ki kell várniuk a kétéves időtartamot.

A közhasznúsági minősítés megszerzésének feltételei:

A közhasznú civil szervezetekre eltérő működési szabályok vonatkoznak. A legfontosabb különbségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

Abban az esetben, ha módosítják a jogszabályt, a létesítő okiratot is módosítani kell. A bíróságok bizonyára többféleképpen értelmezik majd ezt a rendelkezést, ugyanakkor azzal nem veszíthet a szervezet, ha pontosan jelöli meg a tevékenység jogszabályi alapját, és amikor módosul a jogszabály, azt módosítja a létesítő okiratában is.

Határozottan állítható, hogy a „jogszabályhely” kifejezés, amit a civil tv. használ, konkrét megjelölést (paragrafust) jelent.

A nyilvántartási tv. úgy rendelkezik, hogy a létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemmel kell a bíróságnak bejelenteni a változás elfogadásától számított 60 napon belül. A jogszabály módosítása esetén annak hatálybalépését követően haladéktalanul módosítani kell az alapszabályt, és azt változásbejegyzési eljárásban bejelenteni a bíróságnak.

Amennyiben ez nem történik meg, akkor az törvényellenes működésként is értelmezhető, amit az ügyészség törvényességi ellenőrzési eljárásában vizsgálhat.

Két eltérő esetet lehet egyébként felvázolni: az egyik, amikor a létesítő okiratban nevesített feladat (amin végeredményben a közhasznú szervezeti minősítés alapszik) megszűnik (tartalmilag), és a jogszabályt úgy módosítja a jogalkotó, hogy a feladat más jogszabályban sem fellelhető. Ebben az esetben meg kell találni a működés alapját, ellenkező esetben nemcsak az ügyészségi törvényességi ellenőrzésen bukhat meg a szervezet, hanem közhasznúsági mellékletét sem tudja megfelelően elkészíteni.

A másik eset, hogy a közhasznú tevékenység alapjául szolgáló feladat megjelölése a jogszabály valamilyen módosítása miatt megváltozik, mondjuk a 12. § helyett a 12/A §-ba kerül a feladat tartalmi meghatározása. Ilyen esetekben – ha a szervezetet időközben nem ellenőrzi az ügyészség – elegendő a legfőbb szerv soron következő rendes ülésén (vagy az alapítói döntés nyomán) megtenni a szükséges módosítást, és ezt követően benyújtani a bíróságnak a módosított létesítő okiratot.

Erre a kérdésre rendkívül nehéz válaszolni, mivel a közhasznúságot minden szervezet eltérően értelmezi: vannak olyan szervezetek, akik a közhasznúság előnyeinek kihasználásáért válnak közhasznúvá, és vannak olyanok is, amelyek esetében a közhasznúság adottság, hiszen nagyrészt ilyen tevékenységet végeznek.

A legkézenfekvőbb válasz erre a kérdésre talán az, ha a szervezet azt mérlegeli önmagában, hogy a közhasznúság által nyújtott előnyök (a közszolgáltatási szerződés megkötésének joga és egyes adókedvezmények) arányban állnak-e a megnövelt adminisztratív terhekkel és pénzügyi-gazdasági átláthatósággal. (Lásd a táblázatot az eltérő szabályokra vonatkozó kérdésre adott válaszban.)

A közhasznúsághoz mint minősítéshez, mint jogintézményhez a következő egyértelmű előnyök társulnak:

• közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet;
• a közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót bizonyos mértékben csökkenti (egészen pontosan az adomány értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén további 20%-kal – tehát összesen 40%-kal, illetve a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén 50%-kal).

Fontos megemlíteni a közszolgáltatási szerződés gyakorlatának teljes változását. Míg korábban a bírói gyakorlat a közszolgáltatási szerződést a (most megszűnt) kiemelkedően közhasznú státusz elnyerésének feltételévé tette több esetben (annak ellenére, hogy született bírósági határozat ennek ellenében is), a most hatályos szabályok szerint csak közhasznú szervezet köthet ilyet. Ez olyan lényeges változás, ami minden olyan civil szervezetet érint, amelyik közszolgáltatási szerződést kíván kötni és még nem közhasznú, hiszen jelenleg nem a (kiemelkedően) közhasznúság előfeltétele a közszolgáltatási szerződés, hanem fordítva: a közszolgáltatási szerződés előfeltétele a közhasznú státusz.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy a két lényeges – fentebb említett – előnyön kívül a civil szervezetek által gyakorta igénybe vett más kedvezményeknek: 1%-os felajánlások gyűjtése, illetékmentesség, a NEA pályázaton való indulás stb. nem előfeltétele a közhasznúság.

Ugyanakkor nem szabad arról elfeledkezni, hogy a közhasznúsági minősített forma több olyan kötelezettséggel jár együtt, amelyek jóval nagyobb adminisztrációs terhet rónak a szervezetre a nem közhasznú szervezetekhez képest.